Love at the first sight /bts ff./

7.rész Az Első Órák

"Ji-a szemszöge"

- Szóval hogyha jól értem azt amit az előbb el hadardatok amit nehezen hiszek, hogy értettem de mindegy, akkor ti ketten jóba lettetek ezzel a "bts" - sel? - szólal meg Ha-eun úgy 10 perc múlva miután bejöttünk a házamba és leültünk megbeszélni azt hogy miért is jöttünk haza két méreg drága autóval

- Nem csak simán holmi "bts" hanem "A BTS"! - idegesíti fel magát Seo
- Jólvan, tökmindegy. De te még csak meg se szólalj! Mégis mi a fészkes fene történt veled, hogy egyáltalán beszáltal egy úgymond idegen fiú kocsijába és még mosolyogva köszönsz is el tőle! - na erre mit mondasz Seokám?
- ... - semmit oké mi.a.fasz.
- Seo? Miért nem mondasz semmit? - nézek rá sokkoltan
- Ugye nem?! - kérdezzük egyszerre Hae-val

- Nem! Persze, hogy nem! - vágja rá rögtön - Csak... Mármint.. Ő inkább olyan nekem mint ti, nem pedig mint valami... valaki.. akit ÚGY szeretnék! -
mondja össze zavarodva, majd piros fejjel a végénél...
- Biztos? Mert az előbb maga Cho Yun-seo elvörösödött, aki tudtommal még egy idegennel is elkezdene arról beszélgetni! Jó azt azé' biztos, hogy nem de na! Érted mire célzok! - oké lehet kicsit túloztam, hogy azt mondtam, hogy még egy idegennel is arról beszéljen de most már mindegy

- HOGY MI?! - ja, picit túl túloztam
- Oké Seo, nyugodj le. Jia te pedig kicsit fogd vissza a szádat, ne beszélj baromságokat tekintve azt hogy ha lehet minden egyes alkalmat megragad, hogy még csak szemkontaktus se létesítsen egy emberi lénnyel! De amúgy Seo igaza van azzal, hogy egy idegen nem tudna még csak rád mosolyogni sem mert kinyírdád egy perc alatt, nem hogy zavarba hozni! - na ez legalább jó hasonlat volt.. kb...
- Oké! Jólvan már, elég! Mára ebből elégem volt szóval hogy ha nem baj mentem a konyhába csinálni valami ehetőt! És ha még egyszer meg halom azt hogy "Seo miért?" akkor komolyan mondom hogy azt a személyt kirepítem az ablakon oszt' repüljé' paraszt! - tűnt el a konyhába Seo

- Ahj szerintem meg ő sem tudja hogy mi történik vele... - mondja fejét fogva Hae
- Nem csak szerinted, de most érted ez neki is fura... Belép az új munka hejére belebotlik az egyik kedvenc énekesébe,repperjébe az még kedvesen viselkedik vele, együtt töltenek egy fél délelőttöt és szinte az egész délutánt és még jól is érzik magukat, majd haza viszi öt és kedvesen is búcsúzik tőle mi meg csak nyagatjuk azzal, hogy mi a szent szar történt ma vele... - mondom lehajtott fejjel

- Jó, mondjuk ez igaz, de nekünk is fura nem csak neki.. Mármint érted, eddig szinte mi szettük le őt random emberekről akiket még csak soha a büdös életbe nem is látott hogy hagyja már abba a püfölését mert már így is kórházba fog kerülni, nem kell még hogy meg is haljon... - vág durcás fejet
- Jó, mondjuk ez is igaz - kuncugom el magam - inkább csináljuk azt hogy szépen hagyjuk hogy rájöjjön ő maga hogy éppen mit érez, oke? - mosolygok Hae-ra
- Oké, de te mióta lettél ilyen bölcs, huh?! - kérdezi viccelődve
Mire én csak mosolyogva, vállat vonva állok fel és indulok a konyhába Seohoz, azt remélve hogy még éppségben van a konyhám

'Este'

Miután segítettünk Seonak befejezni a vacsi egy kaja háborúval, meg ettük azt egy film nézése közben amit amúgy szét röhögtünk ezért alig bírtuk enni de csak sikerült.
Már lefürödtünk egyesével és most a padlót ágyazzuk be mert valaki ismétlem VALAKI aki a Yun-seo névre hallgat kitalálta hogy aludjunk most a földön mert hát mert ne?

- Jólvan már ne szenvedj ennyire láthatóan, eddig is volt hogy a földön aludtunk..! - mondja szemét forgatva Seo, remélem fennakad...
- Ja, Jia chil. És aludj, Jó éjszakát - takarozik be nyakig Hae és húzza a fejére azt a szemfedőt vagy minek hívják azt - Jó éjszakát! - takarozik be nyakig Seo is - Hajh.. Jó étszakát' - és végül én is nagy nehezen el alszok

'Reggel'

Furcsa módon most én keltem fel elsőnek ami nagyon ritka, szinte lehetetlen. Nagy nehezen fel szenvedtem magam a padlóról és nyújtózkodok egyet mert szerintem az összes izmomat elfeküdtem, de úgy igazán

A konyhába indulva veszem észre hogy kurva nagy rendetlenség van, nyers tészta a falon, liszt mindenhol, tojás úgyszintén a falon és még a padlón is van, az asztalról meg inkább nem is mondok semmit
- Édes istenem... - nagyot sóhajtva fogom a fejem és nézek az órára hogy mégis mennyi az idő hogyha lehet most takarítsak ki és ne délután, mert magamat ismerve semmi kedvem nem lesz hozzá
~ Hogy mennyi?! Hajnal 5? Hogy sikerült ezt össze hoznom? ~ suttogom magamnak, ha én felkeltem ilyen korán akkor a lányok aludjanak még, ők lagalább megtehetik...

Egy óra múlva már majdnem végeztem mikor meghallottam két csupasz láb totyogását a konyha felé
- Ji-a? - néz rám Seo szemét dörzsölgetve miután beért a konyhába
- Te meg mit csinálsz..? - kerdezi szinte álva aludva
- Kitakarítom a konyhát a tegnapi háború miatt ami itt történt, de te még menj vissza aludni még egy kicsit
- Te meg mióta- mindegy nem érdekes, nem kell kétszer mondani, bye bye -
Ment vissza a nappaliba integetve

Én meg még gyorsan le töröltem az asztalt hogy minden le jöjjön róla, célzok itt a szószra és a tojásra amik nem kicsit száradtak oda, ja és persze a lisztre
~ Hajh.. Végre, azt hittem már sose leszek kész ezzel ~ mondom mikor végre tiszta volt a konyha, most már végre oda mehetek a kávéfőzőhöz nem csak azért hogy letakarítsam hanem azért hogy végre adhasson egy éltető löttyöt

Miután megittam a nagy bögrés kavémat fel mentem a fürdőszobába rendbe tenni magamat és ezt a madár fészket ami a fejemen van.
Hmm... lassan fél kéne kelteni a lányokat, mindjárt 7 óra.

Amikor le értem a nappaliba csak álltam és néztem ki a fejemből "mégis hogy a retkes tetves fenébe kéne őket felébresztenem?" mert eddig mint mondtam nem én voltam az aki elsőnek vagy másodiknak kelt volna fel, gondoltam inkább csinálok reggelit és az illatokra majd felébrednek ha nem hát nem, így jártak. Jó ennyire köcsög nem leszek, Seo már egyszer elkésett a munka helyéről másodszorra nem kéne. Hae meg eleve nem szokott késni, és nem is kéne hogy késsen mert ő nyit a boltnál.

Gondoltam mivel én már kész vagyok csak a cipőt kell fel vennem ezért amerikai palacsintát csinálok azt úgyis rég ettünk már a lányokkal. Nem is kellet csalódnom, amikor kész lett az első három szelet Seo sétált ki a nappaliből szaglászva
- Mi a szar..? Jia jól vagy? Egyszer már felkeltem igaz nem voltam teljesen magamnál de felfogtam hogy mi történik körülöttem és ha nem csal az emlékezetem már pedig nem, akkor te már fent voltál hajnal 6-kor és a konyhát takarítottad most meg teljesen fitten, fel ébredeve palacsintát sütögetsz - les úgy mint hal a szatyorban és az álla a padlót súrolja, de látom rajta hogy aludna még

- Nem tom én se, ne kérdezd. Szerintem csak azért van mert ma lesznek az első óráim a fiúkkal.. -
Mondom zavartam mert magamat is megleptem azzal hogy így viselkedek már korán reggel
- Hát ha tényleg ez miatt van akkor innen is köszi BANG PD-nim! - mondja téli szájjal az égre mutatva
- Ne szokd meg! Egyszeri alkalom volt csak! - mutatok rá én is, csak egy fakanállal

- Aaahh... Pedig már most meg szoktam hogy nem Hae gyorsan összecsapott rántottájára kel felkelnem hanem egy finom amerika palacsintára..! - kezd el szenvedni és idegesítő gyerek sírást imitálni aminek az lesz a vége hogy Hae miután be futott, futott? Rohant! A konyhába, egy párnával tarkón csapta Seo-t aki közben elkezdett enni ezért majdnem megfulladt de csak majdnem...
Én meg csak fogtam a hasam át és a padlón elterülve röhögtem aztán már a lányok is csak röhögtek.
Aztán csak füst szagot kezdünk érezni... Honnan jön ez a füst szag?
- Mi ez a füst szag? - kérdezi Hae is én meg csak fel kelek a földről hogy azt vegyem észre hogy az utolsó palacsinták szinte szénné égtek
- A kurva anyád! - kiáltok fel
- Hát ügyes vagy Jia, pedig már azt hittem hogy végre lesz egy normális reggelünkl de az már akkor el lett cseszve mióta felkeltem és azt láttam hogy te a konyhát takarítod hajnalok hajnalán - mondta Seo röhögve
- Várj, mi? Hogy Jia mit csinált?! - akad ki Hae és az álla a padlót verdesi.
- Jól hallottad, ez itt a konyhát takarította hajnal hatkor! - bólogat Seo nevetve
- Ezen mit kell úgy ki akadni? Mármint értem ez tőlem kurvára nem megszokott, de na, nekem is lehetnek ilyen napjaim! - fújom fel a fejem mint egy gömbhal
- Oké tudjátok mit? Most szépen meg reggelizünk, fogjuk magunk és felöltözünk, rendbe tesszük magunkat és elindulunk munkába, oké? - mondja Hae meg mindig csodálkozva

Sziasztok... Inkább nem is mondok semmit.. Na mindegy A hibákért előre elnézést! Jó estét/napot 💜