A négy testvér őrangyala (Y/N x Edmund)

Szükségem van rád...

Edmund pov:

Le száltam Tornádó hátárol és meg köszönömntem neki az utata. Láttam Susant, Caspiant és Petert és a seregünket. Legalább is ami maradt belőle... De Y/n-t sehol sem láttam. Réltem hogy nem maradt ott mert ha ott maradt... Bele sem akartam gondolni hogy akkor mi történne. Peter és Caspian mentek leg elöl, mind ketten fel dultak és dühösek voltak.

- Mi történt? - kérdezte Lucy aki ki szaladt a nagy kő épületböl

- Kérdezd őt. - köpött Peter Caspianra

- Engem?! - kérdezte Caspian

- Peter! - szóltrá Susan

- Ha tartodtad volna magad a tervhez akkor azok az emberek nem haltak volna meg...
-Ha nem vidted volna Miraz közelébe Y/n még mindig itt lenne. - mondta Peter és úgy éreztem hogy a szívem nem akar tovább dobogni

- Ha viszont azt tedted volna amit montunk akkor még mindig itt lenne és nem a halálra várnna!
- De, persze te tudtad hogy ez meg fog történni!
- Éppen ezért is akartad hogy halott legyen! - kiáltotta Caspian és azt akartam hogy a szavai ne teljesedjenek be

- A jóslatellen nem küzdhetünk! - kiáltotta Peter majd el inult

- Hé!
- Nem én hagytam el Narniát! - kialakított utána

- Meg támadtad Narinát! - kiáltott fel Peter és újával Caspianra mutatót aki éppen be felé indult
- Nincs jogod uralkodni!
- Neked!
- Miraznak!
- És az apádnak!
- Narniának jóbb lenne ha nem lennétek!

Kiáltotta Peter és Caspian üvöltve, kivont karddal meg fordult. Mióta meg érkeztünk ezt csinálják és mindig X/M állítóta le őket. De ő már nem volt itt...

- ELÉG! - kiáltottam és segitetem le tenni Trumkint a földre

Lucy ahogyan meglátta rögtön ide szaladt. Ki vedte a kis űvegét és Trumkin szájába csepentet. Pár másodperc múlva Trumkin zihálva fell kellt. Majd susogást, gaj törés és lépeketet halodtuk az erdőböl. Mindannyian fel fegyverkeztünk és Lucyit magam mögé húzztam. Vártuk hogy a Telmarinok meg jelenjenek de hejedte a Narinaiak kis csapat akit ott hagytunk jelent meg. Rögtön tudtam hogy ez csak egy valaki művelhet.

- Y/N... - mondtam

- Mi történt? - kérdezte Peter amint el váltak családjuktól

- Felség...úgy sajnáljuk de...

-...meg védett minket...

-...azonban ő már nem tudott velünk jön..

- Sajnáljuk, tudjuk hogy a hercegnő közel állt magukhoz. - mondták a Narniaiak

- Mi történt pontosan? - kérdeztem amire össze néztek és az egyikük nagy levegőt véve bele kezdett

*Vissza emlékezés*

Y/N pov:

A kapu egy nagy pufanásal földre zuhant aladta egy minotaurossal. A barátaim, a népem akikért eskütt tedtem hogy meg védem őket. Azért fognak most meg halni mert Peterrel nem tudtunk helyes döntés hozni. Ezt nem hagyhadtam. Meg porobáltam ki mozdulni a férfi szorításából de az csak erősödött. Halodtam a Narniaiak üvöltésétt, nem tudtam mit tegyek. Majd be ugrott. Meg kell védenem őket Miraztol. Ha Susan, Edmund, Caspian vagy Peter itt lenne azt mondanák ne csináljam és hogy túl veszéjes. De már mindegy volt.

- MIRAZ! - kiáltottam amire rám nézett
- Ki hivlak egy párbajra! - jelentettem ki amire úgy nézett rám mindha a világ leg nagyobb hülyeségét mondtam volna