Mikor kicsöngettek egyből rohantam ki Lola barátnőmet karjánál fogva rángattam ki a teremből illetve iskolából, szerda van, kezdődhetett a szünet egy hétig Loláéknál alszom, haza értünk lepakoltunk kicsit kicsíptük magunkat és indultunk bulizni.
Út közben találkoztam azzal a személlyel aki képes már csak akkor is belém hozni az ideget és a félelmet ha a nevét meghallom, a láttán egyből földbegyökereddzett a lábam és remegni kezdtem mint a kocsonya.
Barátnőm ilyedten nézte végig az első legördülő könnycseppet az arcomon majd a tőbbi is utat tört magának.
Christi! Nyugalom! Elrejtelek apád elől!Gyorsan bementünk a szórakozó helyre ahol kérték a személyinket és alaposan összehasonlították velünk. Nehogy csaljunk.
Mikor Lola barátnőmet előre engedték, engem megállított a biztonsági őr hogy minden rendben van-e.
Bólintottam majd tovább engedett a személyimmel együtt.Mikor már éjfélt ütött az óra arra a döntésre jutottunk hogy nemsokára indulnunk kell ha nem akarjuk hogy megerőszakoljanak valamelyik sarkon..
Odamentünk a pulthoz kikérni szerintem az utolsó piánkat már láthatóan részegek voltunk, de még tudtunk magunkról.
A pult mellett ott ült 2 fiú, nem vetettem rájuk különösen nagyobb figyelmet, de az egyik srác szemet szúrt.
~𝑁𝑒𝑚 𝑎𝑧 𝑛𝑒𝑚 𝑙𝑒ℎ𝑒𝑡,𝑟𝑒́𝑔𝑒𝑛 𝑒́𝑟𝑒𝑧𝑡𝑒𝑚 𝑚𝑎́𝑟 𝑖𝑙𝑦𝑒𝑡 𝑓𝑖𝑢́ 𝑖𝑟𝑎́𝑛𝑡, 𝑑𝑒 𝑚𝑖𝑣𝑎𝑛 ℎ𝑎 𝑚𝑒́𝑔𝑖𝑠?𝐴 𝑓𝑒𝑛𝑒́𝑏𝑒 𝑖𝑠!𝐴𝑧𝑜𝑘 𝑎 𝑔𝑦𝑜̈𝑛𝑦𝑜̈𝑟𝑢̋ 𝑏𝑎𝑟𝑛𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑒𝑘,𝑎𝑧𝑜𝑘 𝑎 𝑟𝑎𝑘𝑜𝑛𝑐𝑎́𝑡𝑙𝑎𝑛 𝑏𝑎𝑟𝑛𝑎 𝑡𝑖𝑛𝑐𝑠𝑒𝑖 𝑎ℎ𝑜𝑔𝑦𝑎𝑛 𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑒́𝑏𝑒 𝑙𝑜́𝑔𝑛𝑎𝑘...~
~𝐴𝑟𝑟𝑎 𝑒𝑠𝑧𝑚𝑒́𝑙𝑡𝑒𝑚 𝑓𝑒𝑙,ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑒𝑖𝑛𝑘 𝑒𝑔𝑦𝑚𝑎́𝑠𝑏𝑎𝑛 𝑒𝑙𝑣𝑒𝑠𝑧𝑛𝑒𝑘~
Christi! Christi! ~𝑅𝑎́𝑛𝑔𝑎𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑏𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑛𝑜̋𝑚~
A fenébe is mit nézel annyira már vagy öt perce, hogy rángatlak!Bo.. bocsánat kicsit el kalandoztam!
Ja olyannyira elkalandoztál hogy azzal a vadidegen fiúval majdnem kiszugeráltátok egymásból a lelket!
Sajnálom oké? Na mehetünk végre haza? ~𝐾𝑒́𝑟𝑑𝑒𝑧𝑡𝑒𝑚 𝑏𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑛𝑜̋𝑚 𝑐𝑠𝑒𝑝𝑝𝑒𝑡 𝑖𝑑𝑒𝑔𝑒𝑠𝑒𝑛,𝑚𝑒𝑟𝑡 𝑡𝑢𝑑𝑡𝑎𝑚,ℎ𝑜𝑔𝑦 𝑜𝑡𝑡 𝑘𝑒𝑙𝑙 ℎ𝑎𝑔𝑦𝑗𝑎𝑚 𝑎𝑧𝑡 𝑎 𝑓𝑖𝑢́𝑡~Dehogy mehetünk! ~𝑉𝑎́𝑔𝑡𝑎 𝑟𝑎́ 𝑏𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑛𝑜̋𝑚~
Illetve.. amint méltóztatod észrevenni az urat a hátad mögött és meghallgattad amit szeretne egy ital mellett kettesben, azonnal indulhatunk.Szép estét a hölgyeknek ~𝐻𝑎𝑙𝑙𝑜𝑡𝑡𝑎𝑚 𝑚𝑒𝑔 𝑒𝑔𝑦 𝑖𝑠𝑚𝑒𝑟𝑒𝑡𝑙𝑒𝑛 𝑚𝑒́𝑙𝑦 𝑓𝑒́𝑟𝑓𝑖 ℎ𝑎𝑛𝑔𝑜𝑡 𝑚𝑎𝑔𝑎𝑚 𝑚𝑜̈𝑔𝑢̈𝑙~
~𝐴𝑚𝑖𝑛𝑡 𝑒́𝑠𝑧𝑏𝑒 𝑘𝑎𝑝𝑡𝑎𝑚 𝐿𝑜𝑙𝑎 𝑚𝑎́𝑟 𝑟𝑒́𝑔 𝑎 𝑡𝑎́𝑛𝑐𝑝𝑎𝑟𝑘𝑒𝑡𝑡𝑒𝑛 𝑡𝑎́𝑛𝑐𝑜𝑙𝑡 𝑣𝑎𝑙𝑎𝑘𝑖𝑣𝑒𝑙~Jóestét! ~𝑀𝑒𝑟𝑒́𝑠𝑧𝑘𝑒𝑑𝑡𝑒𝑚 𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑘𝑜̈𝑠𝑧𝑜̈𝑛𝑛𝑖 𝑒𝑛𝑛𝑒𝑘 𝑎 𝑘𝑖𝑏𝑎𝑠𝑧𝑜𝑡𝑡𝑢𝑙 𝑑𝑜̈𝑔𝑜̈𝑠 𝑓𝑒́𝑟𝑓𝑖𝑛𝑎𝑘~
Nem zavarnám sokáig a hölgyek társaságát mindössze egy cetlit szeretnék adni es a nevét szeretném megtudni!~𝐸𝑔𝑦 𝑘𝑖𝑠 𝑐𝑠𝑜̈𝑛𝑑 𝑢𝑡𝑎́𝑛 𝑎 𝑧𝑠𝑒𝑏𝑒𝑚𝑏𝑒 𝑑𝑢𝑔𝑡𝑎 𝑎 𝑐𝑒𝑡𝑙𝑖𝑡 𝑒́𝑠 𝑚𝑒𝑔𝑠𝑖𝑚𝑖𝑡𝑜𝑡𝑡𝑎 𝑎 𝑣𝑎́𝑙𝑙𝑎𝑚𝑎 𝑠𝑧𝑒𝑚𝑘𝑜𝑛𝑡𝑎𝑘𝑡𝑢𝑠𝑡 𝑒𝑔𝑦 𝑝𝑒𝑟𝑐𝑟𝑒 𝑠𝑒𝑚 𝑚𝑒𝑔𝑠𝑧𝑎𝑘𝑖𝑡𝑣𝑎~
Chri.. Christi vagyok! Christi Hwang!
Köszönöm ezeket a fantasztikus perceket amit rám szántál!~𝑃𝑢𝑠𝑧𝑖𝑡 𝑛𝑦𝑜𝑚𝑣𝑎 𝑎 𝑘𝑒𝑧𝑒𝑚𝑟𝑒 𝑘𝑜̈𝑠𝑧𝑜̈𝑛𝑡 𝑒𝑙 𝑒́𝑠 𝑘𝑖𝑣𝑎́𝑛𝑡 𝑡𝑜𝑣𝑎́𝑏𝑏𝑖 𝑗𝑜́ 𝑒́𝑗𝑠𝑧𝑎𝑘𝑎́𝑡~
~𝐵𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑛𝑜̋𝑚 𝑠𝑖𝑘𝑜𝑙𝑡𝑜𝑧𝑣𝑎 𝑓𝑢𝑡𝑜𝑡𝑡 𝑜𝑑𝑎 ℎ𝑜𝑧𝑧𝑎́𝑚~
Úristen Christi! Megpuszilta a kezed! Láttam ám mindent! Úristen, és fogadni merek, hogy a telefonszáma is már régen megvan
Jajj Lola deho..~𝑁𝑦𝑢́𝑙𝑡 𝑏𝑒𝑙𝑒 𝑏𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑛𝑜̋𝑚 𝑎 𝑧𝑠𝑒𝑏𝑒𝑚𝑏𝑒~
Áhá! Meg is van lássuk csak!
~𝐵𝑎𝑟𝑎́𝑡𝑛𝑜̋𝑚 𝑜𝑙𝑣𝑎𝑠𝑛𝑖 𝑘𝑒𝑧𝑑𝑡𝑒 𝑎 𝑐𝑒𝑡𝑙𝑖𝑡~~Üdv gyönyörű lány! Én Chan vagyok! Bang Christopher Chan! Nos.. a szemezésünk során megtetszettél és úgy gondolom, hogy teszek feléd egy próbát, itt a telefonszámom, ha gondolod, hagyj egy üzenetet, vagy hívj! Szép estét szépség!~
YOU ARE READING
𝑽𝒆𝒔𝒛𝒆́𝒍𝒚𝒆𝒛𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆́𝒓𝒛𝒆𝒍𝒎𝒆𝒌 //𝑩𝒂𝒏𝒈 𝑪𝒉𝒂𝒏 𝑭𝑭//
Fanfiction𝐴𝑚𝑖𝑘𝑜𝑟 𝑎𝑧𝑡 ℎ𝑖𝑠𝑧𝑒𝑑 𝑚𝑖𝑛𝑑𝑒𝑛 𝑠𝑧𝑒́𝑡𝑐𝑠𝑢́𝑠𝑧𝑖𝑘, 𝑎𝑘𝑘𝑜𝑟 𝑗𝑜̈𝑛 𝑒𝑔𝑦 𝑚𝑒𝑔𝑚𝑒𝑛𝑡𝑜̋ 𝑠𝑧𝑒𝑟𝑒𝑙𝑒𝑚, 𝑩𝒂𝒏𝒈 𝑪𝒉𝒂𝒏