𝑽𝒆𝒔𝒛𝒆́𝒍𝒚𝒆𝒛𝒕𝒆𝒕𝒆𝒕𝒕 𝒆́𝒓𝒛𝒆𝒍𝒎𝒆𝒌 //𝑩𝒂𝒏𝒈 𝑪𝒉𝒂𝒏 𝑭𝑭//

Randevú-4-

~Másnap reggel, már amennyire reggel volt, 12:30-kor barátnőm izgatottságtelien keltett fel engem~

-Kelés! Készüdődés van a randevúdra!
-Felvagyok na ~Nyöszörögtem kómásan barátnőmnek~

-Na indulj hajat mostni és fürödni tudod hol találod a körte illatú balzsamot és a vanilliás sampont! Azokkal moss hajat utána ügyködök a hajaddal ~Osztotta a parancsokat barátnőm, akárcsak egy anya~

-Megyek már főnök!
~Azzal a lendülettel sarkonfordultam és irányoztam a fürdőszoba felé, nagyjából 3-4 órát készülődtem már csak a ruhámat kellett felkapjam, illetve amit barátnőm Lola választ, az óra már fél hatot mutatott amikor jött egy üzenetem~

-Lola az istenit! Miért beszélsz vele a hátam mögött?
-Csönd elrontom a sminked!
~Szótlanul ültem tovább meglepő módon Chanon gondolkoztam...~
~Chan ahogy igérte fél óra mulva ott is volt és így állítottam elé~

~Channal való beszélgetés~

-Woow gyönyörű vagy szépség! ~Mért végig láthatóan~

-Te pedig rohadt helyes vagy! ~Fejem zavaromban lehajtottam -francba miért mondtam ezt?~
~Chan államnál fogva emelte a tekintetem a sajátjára~

-Hey, nyugalom, ne légy zavarban a kapcsolatok kezdtetének alapja az őszinteség szépségem!

~Ennél a mondatánál a hasam görcsbe rándult, pillangóim keletkeztek odabent~

~Mire feleszméltem a fiú már ujjainkat összefonva vitt a parkolóig ahol a kocsijával állt, nem tagadom soha nem akartam többé elengedni a hatalmas mancsát~

-Szállj be szépségem! ~Nyitotta az ajtót nekem, a becenév hallattán egy halvány mosolyt biggyesztettem arcomra~

~Kb egy óra utazás után egy számomra ismeretlen parkba értünk, gyönyörű volt a hely, szökőkút volt középen, körülötte padok. A naplementét tökéletesen láthattuk~

-Remélem tetszeni fog! ~Nyújtotta mancsát felém Chan, kézen fogva mentünk tovább~
-Ide szoktam járni ha ki szeretném tisztítani a fejem soha nem hoztam még ide senkit főleg nem lányt ugyanis te leszel az első kapcsolatom.

~Én leszek az első kapcsolata? Ezt meg mégis hogyan értette~

-É.. Én leszek az első kapcsolatod? Honnan veszed?
-Hát innen ~Közelebb rántott magához a naplemente látszott mögöttünk a szökőkút éppen ment, tökéletes volt, megfogta a derekam ám erre mind addíg nem eszméltem fel míg hatalmas mancsával el nem kezdte cirógatni azt, mélyen a szemembe nézett majd a köztünk lévő rést elkezdtem összezárni. Chan amennyire tudott közelhajolt hozzám és elkezdte suttogni a következő szavakat a fülembe~

-Már az enyém vagy Szépség!

~A kettőnk közt lévő pár centit összezárta és éreztem ahogy párnácskái lassan falni kezdik az enyémeket, nyelvét érzékien ismertette az enyémmel, csókunkba belemosolygott ami beindította bennem az állatkertet legalább is a pillangókat. Lassan eltávolodtunk egymástól majd kézen fogva leültünk egy padra és naplementéig maradtunk mikor besötétedett indultunk haza legalább is azt hittem hogy haza..~

———————————————————————
Btw: ha tetszik voteolj kérlek és hagyj egy kommentet! Sokat jelent! Köszönöm, ma úgy döntöttem közzé teszek még egy részt ez nem azt jelenti hogy holnap nem lesz, valószínűleg holnap is kettő lesz!❤️