Hazudd tovább hogy utálsz!

10. Fejezet

Elindultunk végre. Marci hátul én meg Andris pedig elől ültünk. Ekhoe vezetett. Borzasztó érzés volt az a sok-sok gondolat ami most a fejemben volt. Mármint élveztem. Boldog voltam És hozzá kell tenni Andris nem csókol rosszul de hát mi utáljuk egymást ha jól tudom. Kiraktuk nem sokára Marcit onnan meg mentünk tovább. Volt egy kínos csend amit Andris úgy akart oldani hogy a combomra rakta a kezét.

-Andris. -néztem rá.

-Igen? -kérdezte továbbra is az utat nézve.

-Biztos jó ötlet ez? -kérdeztem rá.

-Ivvy mért vagy ilyen komoly? Csak élvezd kicsit hogy nem veszekszünk. -mondta a lábam simogatva.

-Hát de ez nem így működik. -mondtam neki kissé felháborodva.

-Egy kis móka belefér. Te is tudod hogy ebből semmi se lesz. Nem mondjuk senkinek és meg van oldva. Fiatalok vagyunk. Élvezzük kicsit az életet. Ne légy befásulva. -mondta lassan miközben legalább 100-zal hajtott.

Nem akartam válaszolni. Én csak ültem míg meg nem érkeztünk az interjúra. Kiszálltunk a kocsiból és hamar be is mentünk. Nem késtünk szerencsére. Akkor állítgatták be a kamerákat és a fényeket mikor mi beértünk. Leültettek minket kaptunk 1-1 pohár vizet majd olyan tíz perc múlva elkezdtük felvenni az interjút. 

-Na hát sziasztok srácok és lányok itt vagyunk ma is egy újabb interjúval amiben kettő OTL-es énekes van itt velem. Ivvy és Ekhoe. -mondta majd folytatta is. -Hát srácok van tippetek hogy mért egyszerre hívtalak meg titeket? 

-Van tippem persze. -mondta Ekhoe mire én is helyeslően bólogattam arra utalva hogy nekem is van.

-Nekem kettő tippem van. Vagy mert utáljuk egymást az emberek szerint vagy pedig a közreműködés miatt. -mondtam most én.

-Hát olyan is-is. Na de térjünk rá a jó részére... -mondta és ezzel el is kezdődött a hossz perceken tartó interjúvolás amit amúgy annyira nem élveztem.

Tipikus kérdések amiknek a felét kb minden alkalommal ha interjú van megválaszolunk. Na meg lett egy-két plusz kérdés is miszerint "Hogy hogy lett közreműködés?" Milyen a közös munka?" és egyéb ilyen hülyeség. Aztán egy kisebb játékot iktattak bele az interjúnkba amiben az a lényeg hogy az egymás zenéinek egy adott mondatából kell rájöjjünk hogy melyik zene lehet amiben az a mondat van. Nem is firtatnám tovább ezt mert borzasztó volt. Itt látszik meg hogy nem hallgatjuk egymás zenéit max a színpadon halljuk a másik előadót. Kész káosz volt ez a mai interjú. Pedig nagyon bíztam benne hogy jó lesz de hát ez van. Amint kiértünk én hívni akartam egy taxit ami haza visz de Ekhoe egyből mondta hogy ez nem jó ötlet mert a kocsim a háza előtt van. Nem voltam boldog. Még mindig az elmúlt este történéseire tudtam csak gondolni ezért úgy konkrétan ezen kívül semmire nem tudtam koncentrálni. Féltem hogy mi lesz. Meg amúgy sem akartam belemenni egy egy éjszakásba Ekhoval. Meg úgy több éjszakásba se. Még barát sem akartam vele lenni nem hogy barátok extrákkal vagy ilyenek. Nem tudtam mit kellene tegyek. A kocsiban ültünk meg sem szólalt senki de olyan frusztrált volt a hangulat. Furcsa volt. Nem élveztem. Nagyon lassan értünk vissza Ekhoe hoz. Kb 30-40 perc az út de legalább egy fél napnak tűnt azalatt a légkörrel. Behívott hogy igyak egy kávét én meg nagy nehezen belementem.

-Amúgy mi bajod? Csendes és frusztrált vagy. Nem tetszik. Nagyon nem. -kérdezte a kávét pohárba kiöntés közben.

-Semmi fontos. -mondtam neki.

-De fontos. Mond már el az ég szerelmére. Ez így uncsi. -mondta unottan.

-Chh röviden annyi hogy nem akarom ezt. Furcsa. Nem tetszik hogy te csak úgy lesmárolhatsz meg ilyenek mintha barátok lennénk extrákkal. -mondtam idegesen.

-Mi az? Tán te is csak úgy meg akarsz csókolni? Itt vagyok. Tedd meg ha akarod. -mondta kicsit cinikusan.

-Ahj fogd be. Nem ezt mondtam. -vágtam rá mire csak annyit éreztem hogy felrak a pultra. -Mit csinálsz? Látod megint kezded. Ez nem jó. Mi utáljuk egy... 

-Hé.. Fogd be. -mondta miközben megint lesmárolt mintha ez rendben lenne...