Csak munkatárs? Spacc.ff. BEFEJEZETT

9 rész

-Kérlek vigyázz magadra.-szorosan ölelt és hullottak a könnyei felnéztem rá.

-Ne sírj  nem lesz baj.-letöröltem a könnyeit és mosolyogtam rá.-Szolj a többieknek hogy jöjjenek enni.-dologatott és kiment. Kiraktam a tányérokat és jöttek is leültünk enni. Laci csak csendben ült. Megettük majd kimentünk a nappaliba.

-Na akkor mit nézzünk?-vette kézbe a távirányítót Peti.

-Fociiiiiii.-húzta el a I betűt Brunó evel jelezve hogy nagyon akarja.

-Jooo.-már rakták is be a focit ami annyira érdekelt mint macskát az eper ezért csak Laci miatt maradtam hogy hozzábujtam ő a hátam simogatta a fejemet a melkasára raktam.

-Szeretlek.-sutogta nekem miközben mindenki kiabált és adott egy puszit a fejemre.

-Én jobban.-motyogtam neki.

-HUNGARIA SUIIIIIIIIIIII.-kiabálta Peti és megbolondultak a fiúk.

-HUNGARIA RIA SZÓLJON A HUNGARIA RIA. -kiabálták kórusban. Kaptam egy telefont felnéztem Lacira aki ideadta a telefont.

-KIARA AZ AUTÓPÁLYÁRA MOST.-kiabálta bele a telefonba miközben puskalővés hangzott a  háttérben. Hirtelen midneki rámnézett meglepődve.

-5 perc és ott vagyok hányan vannak?-tartottam a telefont a kezembe közben mentem fel.

-Itt van mindenki magad főnöke leszel.-bontottuk a hívást felértem az emeletre és a szekrényben keresgéltem Laci jött utánam.

-Kiara ne menyek én is?

-Nem maradj itthon biztonságban.-kivettem egy pulcsit 2 pisztolyt és pár doboz töltényt mentem le egyenesen.

-Kérlek vigyázz magadra.-jött utánam az ajtóban megáltam és felé fordultam.

-Szeretlek.-megöltem majd kimentem és elhajtottam. Az autópálya felé mentem egy csomó német kocsi előttem és utánam. Lőttek mint a bolondok kerülgettem a kocsikat aztán gázra léptem egyenesen a kocsi után mert elvezet a bázishoz. A kocsim egy roncs volt de még ment. Pár órás út után odaértünk a bázishoz. Már voltak a csapatomból amíg ők lefoglalták én bementem a bázisra mert a parancsnok adja a feladatot nekik hogy mi merre vagyunk. Amiután levertem őket bementem a parancsnokhoz igaz én sem usztam meg sebek nélkül.

-Te.....te mit keresel itt?-meglepődött de közben lőtt csak célozni nem tud.

-Itt a vége!-lelőttem ott és kimentem pár verekedés után ki is jutottam.

-A parancsnok kilőve.-szoltam Patriknak telefonon.

-Csere vissza tereld vissza.-beültem a kocsiba szó szerint rám volt tapadva.
A kocsimmal labdáztak konkrétan és lőttek amit én is próbáltam. Kapott egy olyan ütést a kocsi hogy már csak forgott gázra kapcsoltam és hajtottam vissza valószínűleg felhasadt a homlokom mert véreztem de nem volt időm megnézni.
Vissztereltem az ablakokat már betörték.

-PATRIK kell egy másik kocsi!-mondtam a telefonba.

-Gyere vissza tudod hol vannak.-kinyomtam a telefont és hajtottam oda gyorsan kipattantam a kocsiból átszáltam és hajtottam tovább. Odatereltem mindenkit és hagytam rájuk mert ők voltak 30-an én meg egyedül.

-Kiara dél felé elszökött egy menny utána.

-Vettem fordultam egyet és arrafelé mentem. Láttam a kocsit utol us értem lehúztam az ablakot és lőttem ahogy ő is.
Amiutan lelőttem átszöktem az ő kocsijába.

-Hol vannak még?-kérdeztem fél halálban lévő embert.

-Mö....mögötted.-aztán meghalt hátranéztem olyan szinten lőttek hogy inkább kimentem a tengerpartra ahova követtek. Lőttük egymást mint a hülyék aztán hirtelen kilőttem a kerekét és belement a tengerbe.
Már eljött az este sötétben próbáltunk eredményre jutni. Végül sikerült ő is kilőni. Visszamentem mert elméletileg nagy a baj ott. Zuztam vissza nagy verekedések voltak amiben én is csatlakoztam.
Reggel lett mire mindenkit kilőttünk aztán jött egy parancs hogy mennyünk vissza a német bunkerbe.
Elindultunk jó pár órás vezetés vár.
Már dél volt amikor odértünk nem tetováztunk letámadtuk verekedtünk lőttünk aztán estére végeztünk velük lehet eltört a karon de nem érdekelt fojt a vér mindenhonnan fájt mindennem de haza indultunk 3 napig voltunk távol.
Elindultunk haza egész éjjel vezettem másnap reggelre 11re értünk haza.

-Ennek a bevetésnek vége köszönöm mindenkinek.-kaptuk a telefont hazafelé tartottam gyönyörű voltam mindenhol véres feldagadt karral. Laparkoltam a rendőrkocsival és nagy levegő kopogtam.

Milán nyitott ajtót és egyből megölelt amit viszonoztam.

-Úristen kész csoda hogy itt vagy Laci teljesen depressziós lett.-mondta miközben szorosan ölelt.  A lábam nagyon fájt ahogy mindenem.

-végre itthon.-bementem közben szembe jött Brúnó.

-Uramatyám.-egyből megölelt ő is.- te még élsz?-már a könnyek jöttek a szeméből. Bennem a nappaliban ahol Laci volt Tucoval könnyes arccal és kapucnival.

-Laci vendéged jött!-szólt Brúnó.

-Nem érdekel.-fel sem nézett.

-És ha Kiara az?

-Ő MEGHALT.-kiabálta el.

-Szia Laci.-szólaltam meg felnézett kisirt szemekkel szerintem nem hitt a szemének.

-Te te élsz?-tartottam a karom egy ölelésre én is elsírtam magam. Idejött és szorosan megölelt. Brúnó kiment. -Megcsináltad!!!!!-nézett könnyes szemekkel.

-Meg mondtam hogy nem hagylak el.-már mindketten sírtunk.

-Azt én éltem volna túl ha belehalsz.-felnéztem és letöröltem a könnyeit.

-Szeretlek.-megcsokoltam újra mellette lenni legjobb érzés.

-Gyere kezeljuk le a sebeid.-megfogta a kezem és bevezetett. -Jujujj mennyünk orvoshoz ez nagyon csúnya.-megfogta a kezem és kihúzott nekimentem valakinek. Peti volt kezében egy szál cigi.

-Mi a?-csak nézett Laci arcán az a mosoly.

-Szia Peti.

-Úristen de itt?-megölelt amit viszonoztam.

-Na de mi mennyünk az orvoshoz mert eléggé elintézték.-Peti levette azt s nagy napszemüveget és megnézett.

-Látom na nyomás.-visszatolta a szemüveget és bement a nappaliba.
Elmentünk az orvoshoz kaptam egy szoritot és lekezelték a sebeim. Azt éreztem ott pusztulok meg annyira fájt.
Hazamentünk akkor tudatosult bennem hogy 3 napja nem aludtam. Bementünk a nappaliba ahol mindenki volt.

-Na hello.-köszönt Laci.

-Sziasztok.-leültünk én Lacira dőltem.

-Mikor aludtál utoljára?

-3 napja.-mar aludtam is rajta.

Laci szemszögéből

Az a 3 nap kész katasztrófa volt semmit nem tudtunk róla egész nap csak magammal voltam el sehova nem jártam.
Aztán amikor megláttam annyira jó érzés volt újra ölelni. Nagyon rossz állapotban volt elmentünk az orvoshoz onnan haza láttam rajta hogy fáradt egyből lefeküdt mellém és a fejét rám hajtotta.

-Jól vagy?-választ nem kaptam mert elaludt. Felvettem a kezembe és felvittem letettem az ágyra és kimentem.
A fiúkkal dumáltam aztán felmentem hozzá még aludt bemásztam mellé és átöeltem.

-Hmm Laci?-felém fordult.

-Aludj nyugodtan.-befurta a fejét a mellkasomba.

Reggel még mindig aludt amikor én felkeltem pedig már 11 volt. Hagytam aludni én lementem. A konyhába csak Manu volt aki az éjjel jött haza egy koncertről.

-Mi ez a nagy mosoly Spákk?

-Kiara itthon van.-mondtam tényleg nagyon boldog voltam.

-Naneeeee tényleg?- ő is sokkban volt ahogy tegnap én.

-Aha most fenn van alszik 3 napja már nem aludt.

-Az kemény.-ekkor baktatott le Kiara is álmosan.

-Jó reggelt hazatért a harcos.-megölelték egymást majd kiara leült.

-Ma este koncert.-motyogta majd töltött magának kávét.