-Életem nézz rám.-felemelte a fejét.-Soha de soha nem hagylak el végleg szeretlek bárkinél is jobban.-ezekkel a szavakkal próbáltam megnyugtatni kicsi szívét ami úgy vert mintha fizetnék.
-Szeretlek akár milyen hülyeséget is csinálsz majd a jövőben mert nélküled nem tudok élni.
-Én sem bogyó de gyere keljünk fel.-lassan mint a nyugdíjasok felkeltünk mindketten melegítőbe öltöztünk majd lementünk a nappaliba ahol mindenki volt. Eldumálgattunk majd egyszer szoba jött valami.
-Amúgy majd nem akartok gyereket?-ált elő a kérdéssel Marics.
-De amúgy én örülnék a gyereknek főleg egy kislánynak.-meséltem az álmom de ezek után Kiara csak kiszaladt sírva a fürdőbe és bezárta ezer a fürdő mert az volt a legközelebb. -Rosszat mondtam?-fordultam a fiúk felé akik csak talacstalanul néztek. Kimentem a fürdőbe csak azt hallottam hogy Kiara keservesen sír.
-Életem gyere ki beszéljük meg.
-Ne....nem akarom- sírt egész végig leültem az ajtoban és vártam csak annyit hallottam hogy sír de úgy nagyon majd 2 óra múlva nyitodott az ajtó gyorsan feláltam és vártam hogy kijöjjön.
-Szerelem mi a baj?- kisírt szemekkel jött ki csak megölelt és sírt. -Életem rosszat mondtam?
-Ne....nem csak- a sírástól alig tudott beszéni.
-Nyugodj meg.-csak kapkodva a levegőt ált.
-NEKÜNK SOHA NEM LEHET GYERMEKÜNK.-sirva magasabb hangsújjal mondta és a földre este. Én fel sem fogtam mi történt mi az hogy nem lehet gyermekünk? A nappaliból kirohant mindenki. Én csak áltam előtte.
Bruno odarohant felsegitette Kiarát és a karjaiban ájult el.
-Kiara besszmeg Laci térj már észhez és hívj mentőt.-en amint feleszméltem a telefonom után nyúltam és hívtam is de még nem fogtam fel hogy mi történt.
Bruno már a kezében tartotta és vitte ki az eszméletlen lányt. Amikor a nagy szirénázó kicsi megjött én is észhez tértem és kimentem. Betették a kocsiban én is vele mentem.
-Rendbe fog jönni?-néztem reménykedő tekintettel az orvosra.
-Nem tudok semmi biztosat mondani.-a fejem a kezembe raktam és már csak annyit éreztem hogy nem szabad sírni.
Bevitték gyors léptekkel egy terembe.
Én csak áltam az ajtó előtt.
-Tesó mivan mondtam valamit?-fogta meg a vállam Bruno.
-Nem de nem értem miaz hogy soha nem lehet gyerekünk mi történt?-leültem a székre.
Vártunk aztán egy 1 óra múlva kijött az orvos.
-Mondjon valamit mi történt?-letámadtam annyi kérdéssel amennyivel csak lehet.
-Nem fényes a helyzet most éppen alszik eléggé magába van az ájulás azért lett mert valószínűleg sok volt a stressz a sírás és a félelem amit csökkenteni kell. Be lehet menni hozzá.
-Rendben köszönjük.-válaszolt Bruno.-Told be a hátsod hozzá Laci.-nem kellett kétszer mondani bementem a falnak fordult és sírt.
-Életem ne sírj.-elé sétáltam és leültem mellé.
-Sajnálom de nem vagyok képes rá.
-Jelenleg a lényeg hogy jól legyél majd elmenyünk egy orvoshoz de most pihenny.
-Kérlek ne menny el.-befeküdtem mellé és rájöttem hogy ez a csaj nem olyan erős mint ahogy mutatja.
-Nem megyek de most pihenj.-szorosan hozzám bújt. Majd nyitodott az ajtó.
-Tesó szólt az orvos hogy mehetünk haza.-suttogta .
-Oké mindjárt megyünk csak felkeltem.-bolitott egyet és kiment.
-Bogyó gyere megyünk haza.-simogattam az arcát lassan kinyitotta a szemét.-Na gyere.-felkeltem majd ő is követett. -Tudsz jönni?
-Ühüm.-kimentünk az ajtón pont az orvos jött szembe.
-Kérem pár napig kerülje a stresszt és jöjjenek vissza holnap kideritjük mi a baj.
-Rendben köszönjük.-kezetráztam vele.
-Na kisasszony mehetünk?-Brunó tényleg mint egy kiskutya. Beültünk a kocsiban és hátra Kiarához. Hazaértünk csak Manu volt otthon bementünk a nappaliba Manu mellé aki GTAzott.
-Na minden oké?-kérdezte Manu közben a rendőrök elől menekült mi egymásra néztünk.
-Holnap majd kiderül.-a fejemet az ölébe hajtottam és ő a hajammal szórakozott.
Még pár órát beszélgettünk aztán felmentünk. Én csak leültem az ágyra telefonozni. Kiara elővette az elektromos gitárt és elkezdte énekelni a Szélcsendet.
-Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor
Az életem mérleghinta
És mindig beleülök
Ha sok volt a sötét és előjön a fény
Az árnyékom elől is menekülök
Keresem az igazamat,
Sokan zivatar alatt is pompáznak
És az igazam, hogy addig nem lesz vége,
Amíg a fejemben bombáznak
Van, kinek az anyagiak
Számítanak csak, és maga miatt
Szorul a kötél, ha rohad a gyökér
De kívül a szirmai tavasziak
A külső a pénz, de a belső béke –
Van, ki addig hajtja a világot,
Ameddig el nem hajtja a népe
Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor
Úgy érzem, magamra hagyott a világ
Attól félek, hogy túl messze van, aki lát
Attól félek, hogy túl messze van, aki vár
Attól félek, hogy túl késő lesz, ha kivár
Mikor rám szakad a felhő
Túl sok a gyűlölet
Körülöttem, mint sűrű erdő
De magamban nem tűröm meg
Ömlik a kamu a fejemre, mégis
Tudom, hogy bűvölet, délibáb –
Veszek egy levegőt, és azzal űzöm el
Talán a bűnöm ez, a kétely
Ha a holnap úgy jön
Hogy még az ördög fűzöget
Akkor sem engedem túl közel
Ha már a vállamon üldögél
Akkor sem fújunk egy követ
Én maradok eltökélt
Velem tovább nem jöhet
Velem tovább nem jöhet
Villámokat szór ma ránk az ég fenn
Tombol a világ, de bennem szélcsend
Van belül, mert átéltem már százszor
Hogy maga után fényt hagyott a zápor.-csak néztem mosolygotam. Ő a földön ült és én is leültem mögé és átöleltem.
-Minden rendben lesz de miért nem lehet soha gyerekünk?-próbáltam csak úgy nyugtatni nagyot sohajtott felém fordult.
-Anno nekem volt egy barátom aki az elején normális volt de aztán teljesen megbolondult ütött vert ordibált és egyszer terhes lettem tőle amikor ezt ő megtudta akkorát ütött a hasamra hogy a baba belehalt és több hónapon keresztül kórházban voltam az orvosok azt mondták kérdéses hogy még valaha lesz e gyerekem. Én nagyon szeretnék főleg azt hogy ketten neveljünk fel de félek.-már a végén a hangja is megingott.
-Édesem semmi baj nem lesz.-megfogtam a kezét és a szemébe néztem.
-Attól féltem hogy elhagysz.
-Soha történyen bármi is.-az ölembe húztam és szorosan öleltem. -Gyere megyünk aludni.-feláltunk majd bebujtunk az ágyba.
أنت تقرأ
Csak munkatárs? Spacc.ff. BEFEJEZETT
حركة (أكشن)Egy énekes hazatért Amerikából. Más munkája is van 2 éve valaki meg akarja ölni és azt a személyt szeretnék elkapni. Vajon sikerül?
