A barátság és a szerelem között

Tábor utolsó napja

Mára csak azt az utasítást kaptuk a tanárnőtől, hogy pihenjük ki magunkat, szedjük össze a cuccainakt, takarítsuk ki a házakat és aludjunk sokat ugyan is holnap hosszú lesz az út.

Reggel arra keltem, hogy Noah simogatja az arcom. Fel öltöztünk el mentünk reggelizni. Medi nem ült hozzánk ki kéne vele békülnöm de az a nagy baj, hogy Medi nagyon de nagyon haragtartó szóval inkább nem zaklatom egyenlőre ezzel. Megkajáltunk ezután mindketten elmentünk össze pakolni a cuccainkat.

Féltem Medi mit fog reagálni arra, hogy be megyek neki segíteni. Szerencsére nem volt most olyan morcos mint tegnap.
Beszéljek vele? Vagy ne? Nemtudom mit kéne tennem?
Mindegy!
Össze pakoltam a cuccaimat. Elindultunk az állomásra. Noahval kézen fogva mentünk az állomáshoz. Mivel 4,5km-re volt a szállástól. Medi folyamatosan direkt nekem jött egyszer fel is lökött és csak annyit mondott hogy "véletlen volt".
Fel ültünk a vonatra. Noahval egymás mellett ültünk ő aludt én meg a vállára dőlve olvastam. Már 1 órája utaztunk mikor hirtelen ciripelt a telóm. Az osztály csoport volt az.

Tom:Nézzétek ez nem az a lány aki elájult?
Fényképet küldött
Sofia:xdddd mi a f...
Medi: Tudtátok hogy most van barátja???
Rebi: Ennek? Egy anorexiásnak lehet barátja?
Flórián: ropikaaa
Medi: depiii ropiii

Ezeket olvasva sírni kezdtem. Egyből rá írtam anyára, hogy szóljon Medi anyjának jöjjön el Mediért.

-Noah-

Alszok a vonaton. Arra kelek fel, hogy Ava bökdösi a vállam.
-Van zsepkendőd?-fura volt a hangja
-Persze, mi a baj?- kérdeztem a táskámba kutatva
-se-se-semmi- remegett
Hozzámbújt és szorosan ölelt egy ideig aztán meg elaludt.
Gondoltam megnézem a telefonom. Osztály csoportba írtak. Ahogy olvasom egyre szorosabban fogom a telefont.

Noah: tényleg ennyire szánalmasak vagytok? Ti egyáltalán nem ismeritek Medi te meg a barátnője vagy és nem állsz ki mellette szépek vagytok mondhatom.
Jason kedvelte az üzeneted
Flórián: inkább te vagy a szánalmas összejössz egy ilyen anorexiással?
Medi: én barátnő? Ezzel? Egy anorexiással? Szerintem elvakít a szerelem.

Utálom őket. Úgy voltam vele szarok a fejükre. Csak is Ava miatt aggódóm, rezgőre állítottam a telóm, hogy majd 5 perccel előbb rezegjen mint mi oda érünk. Egymás karjaiban aludtunk.

Rezgett a telóm fel kellettem Avat. Oda értünk le szállunk a vonatról Ava egyből rohant az anyukájához.

-Ava-
Oda rohantam anyuhoz miután leszálltam a vonatról.
Gondolkozok hogy most mutassam be Noaht? Jó lenne e most az időzítés?? Nemtudom..
Mindegy.

-Noah gyere ide légyszi.- egyből néztem anya reakcióját de ő csak mosolygott.
-Anya ő itt a barátom, Noah
-Barátod? De örülök. Üdvözöllek! Tina vagyok!- mosolyogva mutatkozott be  neki.
-Nagyon örülök hogy megsimerhettem.
- Jaj ugyan, tegezz és hívj nyugodtan Tinának! Nem lenne kedved ma át jönni hozzánk? Férjem majd csak este 7 fele ér haza biztos örülne ha be mutatna téged Ava. -hadarja
-Persze örömmel mennék! Köszönöm a meghívást.

Minden fajta reakcióra számítottam csak ilyenre nem. Anya ennyire örült volna? Szerintem itt valami nagyon van a háttérben.

Besszálltunk a kocsiba. Elindultunk hozzánk