*és végre megszólalt*
-nem tudtam hogy édesanyád ennyire nem bírja az alkoholt-
nem értettem mit akar ezzel mondani. inkább csendben maradtam.
azt gondoltam hogy egy újabb kapcsolatra vágyik és ezért randizgat más férfiakkal apám lelépte után.aztán folytatta:
-régen nem ilyen volt. mi lett vele? mi lett veled?-a tekintetében aggódást láttam. mintha olyan jól ismerne engem vagy a nappaliban józanodó anyámat.mélyen legbelül tudtam hogy igaza van. megváltoztam. teljesen elhagytam magam miután arcon csapott az élet.
talán Jason mentett meg igazán. a fiú aki oly sok mindenen ment keresztül és mégis mosolyogva áll az emberek elé.
-nem értem mire gondol-néztem rá egy kis hallgatás után.
-meg sem ismersz?-kérdezte. szája féloldalas mosolyra húzodott amint ki ejtette a szavakat.
el gondolkoztam de semmi nem jutott eszembe. az arca sem volt ismerős, de még csak a hangja sem.
hasonlított Jason-re. pontosabban...pont úgy nézett ki mint ő, csak idősebb ki adásban.
rövides gondolkodás után csak egy halk, nem jött ki a számon.
a férfi mostmár széles mosolyra húzta a száját. mintha számított volna a válaszomra.
-hát persze, hiszen sötét volt-nyugodt hangon beszélt. mintha nem lenne az ég világon semmilyen kötelezettsége,gondja vagy problémája.
és akkor rá jöttem...
YOU ARE READING
●The position of the stars●
Teen Fictionmagyar cím: A csillagok állása sziasztok! gondoltam bele kezdek ebbe a könyvbe is mert az előző már a végéhez közeledik. jó olvasást♡