Do you mind if i Slytherin?

3.

-Jó ezt értem, de soha nem beszéltünk egy nap se, erre tegnap beszólással kezdesz most meg védelmezel?
-Tudod mit? Ne aggódj többé nem fordul elő. -ezután be rohant az irodába.
Mindannyian egy óra letöltendőt kaptunk. Elkezdtem rajzolgatni a füzetembe, majd mögöttem Neville adott egy üzenetet.

Ne haragudj.
Sétálunk este együtt?
Megbeszéljük? C.

Cedric felé néztem és bólintottam. Sose voltam harag tartó. Végülis egy bók volt részéről és tényleg helyes fiú. Miközben szemeztünk azt vettem észre, hogy valaki elvette a papírom és össze gyűri, Draco volt előttem ült. Csak a fejét rázta és gúnyos arcát megrázta, mint aki azt mondja "Idióta". Nem tudom miért érdekli, ez az én életem. Igazából Harry se örült neki, de ott lesznek a Weasley testvérek valahol. Ismerem őket. Bármikor fiú közelében voltam az egyik sarkon néztek és hallgatóztak. Nagyon szeretem őket.

Jó volt az esti séta, bár lehet megfáztam egy kicsit mikor a padon ültünk. Vicces srác Cedric, de nem az esetem. Barátok maradunk, mint mondtam minden házból vannak barátaim. Mikor elköszöntünk oda mentem a két jó madárhoz.
-Na milyen voltam?
-Túl kedves. -ásított Fred.
-Ő meg unalmas. -szólt George.
-Jaj, de kááár, hogy csak kettő van belőletek. -simitottam végig kezem mindkét Weasley arcán.
-Ezt bóknak gondolom. -mondták egyszerre.
Fel kísértek én pedig azonnal elaludtam. Álmomban sétáltam, egy csendes kis patakhoz mentem, megnyugtató volt számomra.

Arra ébredtem, hogy hozzam vágott valaki egy párnát.
-Még öt perc.
-Nem jössz Roxmortsba? Jó akkor megmondom a tesóimnak, hogy mindent megehetnek előled, mert nem jössz.
-Jaj Ginny régi, öreg Ginny. Hánykor indulunk?
-Vissza fordultam érted. -ki kerekedett a szemem és rohantam utánuk. Nem csak vásár volt ma, hanem fesztivál is, azt nem tudtam mit ünnepelnek ennyire, de imádtam az álarcokat. Elmentünk mindenhova, sergőben voltunk, ittunk, ettünk, játszottunk. Mindvégig éreztem, hogy valaki követ vagy néz, de nem kerestem az illetőt, ahhoz túl boldog voltam. Az est végén egy kis tábor tüzet szerveztünk, aminek a vége felé csatlakoztak a mardekárosok. Nem is volt addig baj, amíg Marcus rá nem mozdult Hermionera.
-Takarodj innen vagy helyre igazítom a fogadat! -nagyon ritka, de ha védelemről van szó akkor én ott vagyok. Bármit megteszek a szeretteimért.
-Mondja Potter húga. Szépen beszélj különben baj lesz. -sétált hozzám elég közel, de Fred közénk állt.
-Őt hagyd békén. Keress magadhoz valót.
-Ahogy látom Pansy unatkozik. -jött George, Ron el nevette magát.
-Mit nevetsz Weasley patkány? -erősködött Draco.
-És te fehér görény?

-Lám, lám, lám. -mosolygott kajánul Malfoy, majd olyan közel jött, hogy már magamon hordtam illatát, ami nem volt olyan rossz, de zavart a közelsége. -Milyen nagy szája lett valakinek.

-Mit akarsz Malfoy?

-Malfoy? Mi az már nem vagyok a Dracod?

-Sose voltál és nem is leszel.

-Majd meglátjuk.

-Álmodozni szabad.

-Jössz te még az én utcámba Potter.

-Szeretnéd.

Mikor eltávolítottak minket egymástól furcsa érzésem támadt. A lányok se álltak le a kérdéseikkel, hogy mi volt ez az előbb. Harry is dühbe gurult és megtiltotta, hogy egy térben legyek Dracoval. Ron rám állította Fredet és Georgeot. Úgyhogy ennél is szigorúbban fognak rám vigyázni, de én már nem vagyok gyerek tudok magamra vigyázni és szeretek, mármint mit is beszélek, imádok Dracoval veszekedni úgy érzem akkor van értelme az életemnek. Kell a feszültség. Még akkor is, ha ehhez maga Draco Malfoyra van szükségem.