Nincs Visszaút

2.

Úgy ébredtem, mint aki alig aludt egy órát is, ami egyébként nem volt valószínűtlen. Éjszaka általában felveszek valamilyen sportcuccot, és vagy kimegyek a teraszra, vagy a szobámban berakok valamit a fejhallgatómon és improvizálok. Ezt elég sokat szoktam csinálni, és annak ellenére, hogy baromira rossz az immunrendszeremnek, de legalább mozgás. Nappal nem merem csinálni, mert félek, hogy rám nyitnak, vagy valami ilyesmi. Annak ellenére, hogy már többszáz ember előtt táncoltam csoportban, sőt, solo-t is. Még így is félek, hogy akárki látja a félkész koreókat. Nem is tudom, mitől félek igazán, mert a végén, felveszem több pontból, de aztán soha nem lesz vele semmi. Elég tipikus. De már egy ideje megszoktam, hogy feledésbe merülnek. Mind. A kombinációk hasonlítanak és ismétlődnek, de tök mindegy, mert előbb utóbb úgyis lesz új, vagy más dolog, amit csinálhatok. Igazából sosem akartam mást csinálni, akárki akármit mondhat, én táncolni fogok.

Kb. tízkor keltem, mégis karikás volt a szemem. Ezt anyu meg is jegyezte, amikor lejöttem reggelizni.

- Ugye, nem táncoltál megint éjszaka? – kérdezte felvont szemöldökkel.

- Nem, csak nem tudtam aludni.

- Hogyhogy? – nézett rám gyanúsan.

- Izgulok a verseny miatt – vontam meg a vállam.

- Hát nem igazán mutatod ki – vigyorgott.

- Nem mindig kell – mondtam diplomatikusan.

A kijelzőmre rápillantva, ettem a briósomat, miközben átpörgettem az értesítéseimet. Volt köztük snapchat, instagram, tiktok, de ami meglepett az az, hogy kaptam valamilyen mail-t. Gondolkodás nélkül megnyitottam, mert nagyon ritkán kapok akárkitől mail-t. A feladó az igazgató volt, a tárgy pedig az iskolák országos versenye. Röviden IOV. De részletesen is itt van:

Kedves versenyzők!

Alig várom, hogy elinduljatok az iskolák országos versenyén, mégpedig holnap, a kisbuszotok egyenesen a táborhelyhez fog vinni, azonban nem minden részlet lehet teljes nektek. Az egyenruhátok sötétkék lesz, mindent megkaptok, ami kell, leszámítva a fürdőruhát, amit nektek kellene beszerezni. Tekintve, hogy erre nem lesz esélyetek a táborhelyen vagy a verseny alatt, ma kéne beszerezni. Viszont ez és a cipő (később részletesen is leírom) az egyetlen dolog, amit nektek kell megvenni, vagy elintézni, minden mást, meg fogtok kapni, rögtön indulás előtt a kisbuszban. Az iskolában lesz esélyetek átöltözni, viszont, akinek van, váltóruhaként elhozhatja a saját sötétkék ruháit nyugodtan. A csomag tartalmaz pulóvert, esőkabátot, pólót, toppot, melegítőt, rövidet és hosszút, kulacsot, szigszalagot, ha esetleg kellene, továbbá, a lányok kapnak scrunchie-t, és amennyiben igényt tartanak rá, gyűrűt. A lányoknak és a fiúknak külön méret van. Azon belül viszont egyenméret. A zoknit természetesen ti nektek kell hozni. A cipőt nektek kell beszerezni, mégpedig feláldozhatót, olyat, amit nem bántok, ha esetleg saras, vizes vagy trutyis lesz. Lehetőleg legyen sötétkék. Ami nagyon fontos, hogy időben érjetek holnap a suli elé, mondanom sem kell, felkészülten. A csomagjaitokat időben megkapjátok, ne féljetek!

Üdv, Imola

Azonnal ráírtam Zorkára, hogy ha még nem látta, akkor nézze meg a diri levelét, azonnal kaptam is választ.

Zorka: „Na, szia Em! Gondoltam, hogy láttad, na, mikor megyünk shoppingolni?"

Emma: „na, gondoltam, hogy lesben állsz és amint ír a diri megnézed lol"

Zorka: „Nekem jó a tizenegy xdd"

Emma: „szerintem nekem is, na, várjál, gyorsan megkérdem"

Emma: „okké, nekem jó lesz"