5. fejezet

301 15 0
                                    

2009. Június 2.

Reggel arra keltem, hogy Tom a hátamat simogatta. Amikor abba hagyta szembe fordultam vele, s ő csak mosolygott.

-Reggelt! -köszönt a reggeli hangján

-Szia! -köszöntem vissza -Ma kell valahova menned? -kérdeztem reménykedve, hogy nem megy...

-Nem, ma csak a tiéd vagyok! -mondta miközben fel ült és mosolygott.

-Oké... -örültem, hogy nem megy sehova, hiszen rég volt (reggeltől) közös napunk. Tomot a szobába hagyva mentem le a konyhába valami reggelit össze dobni, de semmi ötletem nem volt, de le főztem egy adag kávét. Közbe Tom is lejött és le ült az asztalhoz. -Mi legyen a reggeli? -kérdeztem miközben neki adtam a bögre kávét.

-Nekem mindegy, amit csinálsz... -mondta és bele kortyolt a kávéjába. Mivel nem lettem előrébb így tojás rántottát csináltam. Az elkészítése nem vett sok időt igénybe. Miután készen lett ketté választottam, és Tom elé  a másikat magam elé tettem. -Köszönöm! -mondta és meg kóstolta.

Mosolyogva néztem ahogy eszi, majd én is enni kezdtem. Csönd volt köztünk amit nem bántam én személy szerint, mivel majdnem mindig emberek közt vagyunk, legalább is Tom... Mielőtt be fejeztük a reggelit Leo kezdett el ugatni, mivel csöngettek. Fel álltam az asztaltól és az ajtóhoz mentem. Csak a postás volt... Váltottunk pár szót majd oda adta a csomagot és tovább ment. Vissza mentem a konyhába a csomagot le raktam a pultra s vissza mentem fojtatni a reggelit. Tom nem kérdezett semmit csak fojtatta.

-És akkor mit fogunk csinálni? -kérdezte miután meg ette a rántottát.

-Öhm boltba kéne menni... -nem tudtam be fejezni mert közbe szólt.

-Én vezetek! -jelentette ki mosolyogva.

-Nekem mindegy, hogy ki vezet, de még mind a ketten pizsamába vagyunk... -mondtam mosolyogva.

-Jogos! -mondta majd fel ment

Míg ő öltözik én gyorsan el mosogattam és össze írtam ami kell. Miután össze írtam a dolgokat adtam Leonak reggelit és friss vizet. Tom közbe le jött és most én mentem fel. Előszőr a szobámba mentem fel ruhákért majd a fürdőbe mentem. Meg mostam az arcom és a fogam, utána pedig fel öltöztem  a hajamat pedig csak ki fésültem. Amikor ki jöttem a fürdőből eszembe jutott, hogy a telefonom a szobámba hagytam. Így azért gyorsan be mentem és fel kaptam az asztalról és le rohantam Tomhoz.

-Mehetünk! -mondtam. Tom udvariasan ki nyitotta nekem az ajtót amit meg is köszöntem. Oda adtam neki a kulcsom, hogy zárja be az ajtót. Míg ő be zárta az ajtót én addig a kocsihoz mentem. Nem sokkal utána Tom is jött és ki nyitotta a kocsit. Tom vezetett én pedig az anyós ülésen ültem.

*

A legközelebbi élelmiszerbolt is a belvárosban volt, így oda mentünk. Az egyik lámpánál vártuk, hogy zöld lehessen és mehessünk amikor Tom az egyik kezét a combomra helyezte. Nem zavart, inkább ellenkezőleg, hagytam. A belvárosban rengetegen voltak, a bevásárló központhoz érve alig találtunk helyett, mert annyian voltak. Amikor találtunk helyet, ki csatoltam magam és ki szálltam. Tom követte a példám, s el indultunk be. A boltban rengetegen voltak. Sok zini lány és fiú meg nézett minket, és ez zavart...

-Mi a baj? -kérdezte Tom

-Zavar, hogy néznek minket... -mondtam és le vettem egy kiló sót a polcról.

-Minden rendben lesz! -mondta mosolyogva

-Biztos? -kérdeztem

-Persze, mi a következő? -kérdezte

-Étolaj! -mondtam és el indultam meg keresni.

Szépen lassan meg telt a kocsi. Sok mindent kellet pótolni mivel ebbe a hónapba még anyám is főzött és nem mentek el boltba... Édességet meg nasit is vettünk AZOKRA a napokra, meg amikor valaki jön hozzám ott aludni. Be álltunk egy kasszához, ahol három embernyire voltunk a kasszától, így még kipakolni sem tudtunk. Amikor el ment az első kettő akkor tudtunk csak el kezdeni. Szerencsére apám egyik haverja volt a kasszába, akit még én is ismerek. S amikor meg látott el mosolyodott. Az előttünk lévőnek nem volt nagyon sok cucca, így hamar sorra kerültünk.

-Szia! -köszöntem neki

-Szia Vada, rég láttalak! -mondta mosolyogva, majd el kezdte le húzni a cuccokat.

Volt nálam kettő szatyor így abba kezdtem el pakolni.  Amikor mindent le húzott és el raktam a szatyorba, Tom nem engedett fizetni. Mosolyogva meg ráztam a fejem és a kocsihoz indultunk. Megint meg néztek minket és próbáltam figyelmen kívül hagyni ami kisebb nagyobb sikerrel ment... Miután Tom ki nyitotta a kocsit be pakoltunk és haza indultunk. Nem nagyon szóltunk és csönd volt, de nem is  az a kínos csend... Az út vissza fele sokkal rövidebbnek tűnt, amikor a ház előtt meg álltunk, ki szálltam és a csomagtartóhoz mentem be vinni a dolgokat de Tom ezt sem engedte. Előre mentem ki nyitni az ajtót és Leóval találtam magam szemben. Meg simogattam  és be mentem a konyhába helyett csinálni. Tom le rakta az asztalra a szatyrokat én pedig el kezdtem  a hűtőbe be pakolni, s ebbe is segített.

-Köszönöm! -mondtam, bár nem láttam de tudtam, hogy mosolyog.

-Szívesen! -mondta. -Mi lenne ha elvinnélek valahova? -kérdezte.

-Hova? -kérdeztem és szembe fordultam vele.

-Majd meg látod...  -mondta és el indult kifelé. Leótól megint el búcsúztam és Tom után mentem a kocsiba.

*

A városon kívülre vitt. Szép mezők voltak, voltak lovak, tehenek, bárányok... Majd egyszer csak Tom lassítani kezdett és egy gyönyörű rét tárult elém. Tomra néztem aki csak mosolygott, ki csatolta magát és ki szállt, én pedig követtem a példáját.

-Tetszik? -kérdezte még mindig mosolyogva, s mellém sétált

-Imádom! -mondtam mosolyogva.

Meg fogtam a kezét és futni kezdtem előre. Amikor be rohantunk a rét közepébe meg álltam levegőt venni és le ültem. Mindig is szerettem Jennával ilyen helyekre menni, s mindig estig maradtunk, hogy lássuk a nap lementét. Miután Tom is le ült mellém beszélgetni kezdtünk. Sajnos vissza kellet mennünk a kocsihoz mivel nagyon meleg lett hiszen nem rég múlt el délután egy óra. Miután vissza értünk a kocsihoz be szálltunk Tom be kapcsolta a lég kondit és haza indultunk. Most végig beszéltük az utat. Közben anyával írogattam. Tom lassított és fel eszméltem fel, hogy meg jöttünk. Ki csatoltam magam és ki szálltam.

-Hálásan köszönöm a mai napot! -mondtam mosolyogva.

-Szívesen máskor is...! -mondta.

 Csöndesen álltunk egy mással szembe, amikor közelebb lépett hozzá és meg fogta az arcom. A gyönyörű barna szemébe néztem, s csak néztük egymást, amikor egyszer csak az ajkát az enyémnek nyomta. Vissza csókolta. Hosszú szenvedélyes csók volt. Miután el váltunk, el köszöntem tőle, és be mentem a lakásba. Be csuktam az ajtót és az elé le ültem és csak néztem magam elé majd Leo futott oda hozzám és bele feküdt az ölembe.

Több Mint Barátság / Tom Kaulitz Donde viven las historias. Descúbrelo ahora