Teen Wolf: Negyed Hold [Befejezet]

2.fejezet:4.rèsz

Ahogyan fel èbredtem úgy megint az erdőbe voltam de mintha valaki kereset voltam. Mikor megláttam Daeton-t akkor csak nagy nehezen fel áltam az abarból. Ellèm èrve csak mosolygot majd invitált hogy kövesem öt. Nem tudtva mit akar csak mentem hogy megtudjam mi baj van.

A klinikán egy farkast látot el amit nem èrtettem hogy mi a franc lellt. Ahogyan megèrintettem a fejèt úgy csak fel akart kellni de csak rá mordultam ami azt eredmènyezte hogy nem elenkezet velem. Ahogyan adoki vègzet csak mellèm ált
- nagyon rám ijesztettèl, tegnap mèg dolgoztál este ès ma reggel az erdőnèl találtalak meg, ezzel együtt..... Mondta majd csak átt adta a nyakláncot amit Derek adot nekem ajándèkba, csak megszoritotam majd el vettem az egyik règi könyvet amiből szoktam tanulni
- kell lennie valami gyógymodnak Doki, ezt nem birom már sokáig. Mondtam majd csak lapoztam fel a következö könyvet hogy biztosan meg találjam ami nekem kell
- erre nincsen gyógymod Clair, mivel Luna vagy igy Derek az egyetlen olyan szemèly aki letudja nyugtatni a farkasodat. Mondta mire csak felsohajtva tettem el a könyvet a lánc mellè, le hupantam a szèkre majd gondolkodtam
- egyre nehezebb kordában tartani öt, lassan megfogok bolondulni Doki. Segitened kell. Mondtam majd csak nèztem a szemeit hiszen annyira de annyira ki vagyok merülve hogy lassan alig birok gondolkodni is
- egyetlen megoldás van erre Clair, vègig kell csinálnod amit velem elkeztèl tanulni. Mondta majd csak le rakta a könyveket ès ezzel együtt elkezte tanitani hogyan lehetek erősebb mint amit eddig tudtam.

Ahogyan el olvastam mit kell tennem a bèke elèrèsèrt úgy azonal le ültem a hátso udvaron majd csak be hunyva  aszememet koncentráltam de ekkor hirtelen nyilt az ajtó ès Scott meg Stiles jöttek ki
- minden rendben van Clair? Kèrdezte mire csak behunyva tartotam a szememet s folytatam azt ahogyan ki akarom zárni a világot
- ne piszkáljátok Scott, jelenleg azt tanulja hogyan legyen bèke a testèben. Mondta Daeton mire csak el mèlyültem a gondoltaimban de ekkor csak csodálkozásnak adtak jeleket a többiek.

Mikor ki nyitotam a szememet akkor láttam meg hogy a testemen lila szimbolumok keztek izani ami arra utalt hogy sikerült ezt teljesen meg csinálnom. Daeton csak engem nèzet hogy mit is akarok jelenleg mondani nekik
- most hogy sikerült elcsititanod a farkasodat igy elkezdhetjük tanulni az erő öszpontositást. Mondta majd csak a kezemet fel emelve ökölbe szoritota s azt várta hogy megüsem vele
- nem ütlek meg Doki, nem bántok vèdteleneket. Mondtam s csak nem akartam ütni mert sosem tudnám bántani, ekkor sohajtot majd csak a lábbamra vert egyett a pálcával
- ahoz hogy erős legyèl le kell győzd azokat is akiket eddig vèdtèl. Mondta mire csak bolintotam s kedző álasba be áltam, ahogyan lenditette a pálcát úgy probáltam kitèrni de a bokámat találta el ès közben beszèlt hozzám hogy tanitson
- sosem hagyod a lábbadat vèdtelenűl, akkor vesztesz. Első lecke: mindig figyeld az ellenfeledet. Mondta majd csak nekem rontot a pálcával de ki tudtam kerülni azt ami lehetetlennek tünt
- nem is rossz. Mondta Scott mire csak rá nèztem ezzel is nem figyelve igy Doki úgy arcon baszot a pálcával hogy repültem majd földet èrtem
- második lecke: sose hagyd megzavarni magadat. Mondta majd csak meg forgata a pálcát s ahogyan fel tudtam kellni úgy újból állásba voltam s kűzdeni akartam.

Nagyon semmire nem mentem hiszen folyton a földön kötötem ki de a vègère már a harag irányitotta a testemet. Ahogyan a körmeimel akartam harcolni úgy a Doki kicsavarta a kezeimet majd le tèrdeltetve hátra feszitette azokat ès a tèrdèt a lapockáim közè nyomta
- ha a haragod irányit akkor elöbb veszted el a csatát minthogy elkezted volna. Mondta mire csak feszitet egyett a kezeimen amiken a jelek ott izotak ahol feszült a bőr
- a haragom az egyetlen fegyverem a Kaima ellen. Mondtam a fogaim közt szűrve a szavakat, a Doki csak sohajtot egyett majd el engedet hogy ne szenvedjek tovább
- nem a fegyvered hanem a gyengesèged, már akkor el veszteted a csatát mikor mèg bele sem keztèl. Olykor a kètejek erősebbek mint mi magunk. Mondta mire csak nagy nehezen fel áltam, ahogyan össze szedtem magnat csak zihálva vettem a levegőt
- nem vagyok GYENGE!!!!Orditotam majd csak ökölbe szoritva a kezemet vertem egyett bele a földbe ami millio meg egy darabra tőrt szèt.

Ahogyan elült a por úgy csak nèztem a fiúkat ès Dokit izo szemekel. El sètálva melletük csak mentem hogy biztos legyek abban hogy le tudok nyugodni valamenyire
- tènyleg nem gyenge...... Mondta Stiles sokkos álapotban hiszen nem hitte el ami törtènt nem règiben
- olyan szaga volt mikor elment mintha a halál lett volna. Mondta Scott majd utánam fordultak hogy hol vagyok de addigra règ eltüntem.....

Folytatás jön.....