3. rész

783 61 23
                                    

★Han Jisung★

- Köszi hogy hazahoztál. - Mondja Minjee mire Hyunjin csak legyint.

- Mivel jöttem hozzátok így nyílván nem hagyhattam hogy sétálj. - Magyaráz kedvesen amit én mosolyogva nézek. - Hallottam van valakid.

- M-mi? Nincsen! - Megforgatom a szemeimet majd leveszem a cipőmet. - Mit hazudtál neki Jisung?

- Én ugyan semmit. - Mondom miközben leteszem a szatyrot az asztalra. - Segítenél? - Nézek Hyunjinre aki bólint.

- Én is segítsek? - Kérdezi Minjee mire én megrázom a fejem.

- Te tanulj mert holnap dogát írsz.

- Észben tartottad? Aranyos vagy. - Mondja majd egy puszit nyom az arcomra és felszalad az emeletre.

- Milyen az új apád? - Kérdezi Hyunjin egy apró mosollyal.

- Egy perverz! - Vágom rá rögtön. - Tuti fenyegeti Minjeet. - Mondom halkabban hogy a lány még véletlenül se hallja meg.

- Azt azért nem hiszem. - Megvonom a vállam majd beteszem a dolgokat a hűtőbe. - Mondjuk nem értem hogy mit lát anyudban. Már bocsi.

- Semmi gond. Én is ezen a véleményen vagyok. - Hyunjin hümmög majd mögém áll és az arcomra puszil. - Nálatok minden okés?

- Jah. - Válaszol tömören majd a nyakamra puszil. Ettől kiráz a hideg amin Hyunjin mosolyog. Elkezdi szívni és nyalogatni a bőrömet ami miatt egy aprót sóhajtok. Hátra vetem a fejemet hogy jobban hozzám férjen miközben a derekát markolászom.

Viszont nem tart sokáig az örömöm ugyanis Hyunjin elválik tőlem mikor meghalljuk anyám nevetését. Csalódottan nézek rá mire Hyunjin csak megrázza a fejét majd a számra csókol.

- Oh sziasztok drágáim! - Köszön anya boldogan.

- Szia. - Mondom unottan majd tovább pakolászok.

- Hyunjin segítenél? - Kérdezi anya mire a fekete hajú bólint majd vele megy.

- Ne nézz. - Mondom mikor észreveszem hogy Minho bámul. - Mit akarsz? - Kérdezem felvont szemöldökkel mire ő megrázza a fejét de továbbra is engem néz. - Jesszus mi bajod? - Fordulok felé.

- Ne legyél már ennyire tini. - Erre értetlenül nézek rá. - Csak beszélj szépen velem. - Megforgatom a szemeimet majd elmennék mellette de ő a kezemre fog.

- Mivan?

- Sosem tudsz kedves lenni?

- Akiket szeretek azokkal kedves vagyok. - Vonom meg a vállam majd kirántanám a kezemet a szorításából de nem enged el. - Engedj.

- Kérd szépen. - Hitetlenkedve nézek rá amin ő csak mosolyog.

- Nem fogok könyörögni. - Mondom mire Minho közelebb ránt magához.

- Egyszer könyörögni fogsz csak nem azért hogy engedjelek el. - Suttogja majd elenged.

- Kösz apu. - Mondom gúnyosan majd arrébb lépek tőle. - Ha már te vagy a család feje... - Fordulok felé mire Minho érdeklődve néz rám. - Jó lesz ha foglalkozol a nőddel hogy ne a pasimat nyúlja le. - Mutatok anyára aki Hyunjin mellkasát fogdossa. - Gyere! - Szólok Hyunjinnek aki elnézést kérve szalad hozzám. Lehúzom magamhoz majd a szájjára csókolok amin ő mosolyog. Miután elengedtem Hyunjin ajkait csúnyán néztem anyára aki csak rázta a fejét.

Komolyan itt van neki a huszonöt éves palija és az én tizenkilenc éves fiúm kell neki! Komolyan jó hogy nem hajt rá egy tíz évesre.

- Nyugodj meg. - Suttogja Hyunjin miután felém mászott. - Tudod hogy nekem nem kell anyud.

- Tudom de idegesítő hogy rádmászik. Azt hittem hogy legalább veled nem csinálja majd ezt mert tudja hogy az enyém vagy. - Mondom idegesen mire Hyunjin a számra puszil hogy fogjam be. - Sajnálom.

- Semmi baj csak ne érdekeljen.

- De érdekel mert rohadt gáz hogy elvenne tőlem téged. - Sóhajtok majd a hajába túrok. - Minjee tizenöt éves palija is kell majd neki?

- Én nem értem hogy az anyád és Lia mit akar. - Mondja Hyunjin értetlenül. - Először egy nála sokkal idősebb faszi most meg egyre fiatalabbakkal kavar.

- Komolyan Minho is mi a faszt lát benne?

- Lehet hogy semmit. - Vonja meg a vállát nekem pedig ekkor jut eszembe amit nekem mondott. Talán Hyunjinnek el kellene mondanom nem? Vagy inkább ne hogy ne idegeskedjen ezen? Talán az utóbbi jobb ötlet lenne. - Miaz?

- Semmi. - Mosolyodom el gyorsan. Az ajkaira puszilok amin Hyunjin mosolyog majd a nyakamba csókol. Ettől kiráz a hideg és bármennyire is jó érzés eltólom magamtól. - Figyelj... - Hyunjin hümmög majd érdeklődve néz le rám. - Le kéne feküdnünk.

- Mi? - Lepődik meg ami miatt én elpirosodom.

- V-vagy nem akarod?

- De! Szeretném csak meglepődtem ezen.

- Talán már itt lenne az ideje nem? - Kérdezem bizonytalanul.

- Akkor csináljuk mikor felkészültél rá. Ne érezd kényszernek mert nem muszáj ilyen gyorsan csa...

- De én akarom. - Vágok a szavába mire Hyunjin bólint.

- Akkor valamelyik nap mikor lesz kedved hozzá.

- Most is van kedvem hozzá. - Jelentem ki mire Hyunjin kuncogni kezd.

- Most nem jó. Hamarosan mennem kell haza és amúgy is sokan vannak itthon. - Hümmögök majd egy puszit nyomok a szájjára.

Késő estig beszélgettünk majd Hyunjin hazament mert vigyáznia kellett a testvérére én pedig ez miatt szomorú lettem és unatkozni kezdtem.

- Ezt nem mérgezted meg ugye? - Kérdezem Minhotól mikor lemegyek a konyhába és mellé állok. Éppen valami kaját csinál én meg úgy döntöttem hogy zaklatni fogok másokat hamár unatkozom.

- És mivel mérgeztem volna meg? - Néz rám unottan mire én megrántom a vállam.

- Biztos sokszor csináltad már ezért van benne tapasztalatod. - Mondom mire Minho egy apró mosollyal néz rám.

- Miről is beszélsz most pontosan?

- Perverz! - Vágom rá mikor leesik hogy mire gondolt a férreérthető mondatom után. - Jesszus. - Sóhajtok fáradtan majd felülök a pultra. - Hol van anya? - Nézek körbe.

- Elment. - Mondja halkan amin én mosolygok.

- Igazam volt vagy igazam volt?

- Dolgozik Jisung.

- Gondolod? - Erre bólint. - Menjünk és nézzük meg.

- Mi? - Néz rám értetlenül mikor leugrok a pultról.

- Fogadjunk hogy nem dolgozik. Gyere! - Mondom majd felszaladok a szobámba egy pulcsiért majd felveszem a cipőmet.

- Ne csináld ezt Jisung. - Mondja fáradtan. - Csak dolgozik mint minden normális ember. - Erre sóhajtok majd Minhohoz dobom a kabátját.

- Minjee nincs itthon nem kell magyarázkodni neki bár ő is tudja hogy anya és Lia mit csinál most. - Vonom meg a vállam. - Siess!

- Tudod egyáltalán hogy hova megyünk? - Kérdezi miután bezárta a házat.

- Nem egyszer mentem el hozzá.

- Mivan? - Kérdezi miközben kinyitja az autót majd beülünk.

- Mikor gyanússá vált akkor elmentem hozzá és lebuktattam. - Vonom meg a vállam.

- Jesszusom. - Sóhajt majd elindítja az autót. - Miben fogadunk? - Néz rám hirtelen mire én megvonom a vállam.

- Majd kitaláljuk.

•Madness• (18+) ✓Where stories live. Discover now