•Madness• (18+) ✓

｡⁠*⁠♡Special part✧⁠*⁠。

- Ne kiabálj már. - Fogok a fejemre de Jisung nem fejezi be a kiabálást. - Jisung fogd már be. - Mondom a hajamba túrva majd inkább kimegyek a szobából hogy ne kiabáljak vele. Idegesen döntöm a fejemet a falnak viszont sóhajtok amikor meghallom hogy Jisung bevágja a szoba ajtót.

- Ne merj faképnél hagyni Lee Minho! - Jön utánam. - Miért nem tudsz válaszolni!

- Jisung arra az egyre kértelek hogy ne kiabálj.

- Rohadtul nem érdekel! Mégis mi a faszért nem tudsz őszinte lenni?! Kurva idegesítő hogy mindent utólag tudok meg! - Idegesen a derekára fogtam majd nyomtam neki a falnak.

- Mit kértem tőled? - Kérdezem normál hangerőn.

- Nem érdekel!

- Jisung fogd vissza magad de kurva gyorsan. - Nézek rá mérgesen. - Arra kértelek hogy ne kiabálj velem. Ez ekkora nagy kérés?

- És az nagy kérés hogy legyél hozzám őszinte?! - Kérdezi felháborodva mire én a szájjára teszem a kezemet.

- Legyél csendesebb. - Jisung megrázza a fejét mire én bólintok majd elengedem őt. A nappaliba megyek ahová Jisung követ. Leülök a kanapéra hogy ezzel is akadályozzam saját magamat abban hogy valamit csináljak a szőkével.

- Miért csinálod ezt?! Miért nem akarod megbeszélni? - Kérdezi elcsukló hanggal mire én nyelek egyet. Csak ne sírj Jisung. - Tagadd le! Hazudj a szemembe de ne mond azt hogy igaz! - Kiabál már-már sírva viszont én direkt nem nézek rá.

- Nem beszélek veled addig amíg kiabálsz velem. - Mondom nyugodtan pedig rohadtul nem vagyok az. Elakarom mondani az igazat de addig nem fogom míg nem képes normálisan beszélni velem. - Nos? - Nézek rá. Oh édesem! Ne sírj már. - Képes vagy normálisan kommunikálni velem? - Jisung bólint mire én a kanapéra mutatok. Megtörli a szemeit majd leül mellém. - Gyere ide. - Tárom szét a karjaimat mire Jisung csak közelebb ül hozzám. Elmosolyodom majd magamhoz ölelem mire Jisung hangosan felsír. - Nem igaz. - Suttogom.

- De kép is van róla Minho! - Mondja mire én hümmögök.

- Ez igaz de tényleg nem randiztam vele. Neked vettem sütit abban a cukrászdában amikor Sunno is ott volt.

- Miért pont akkor volt ott amikor te is? - Kérdezi mire én sóhajtok.

- Nem mondhatom neki hogy ne lépjen ki a házból mert bárhol összefuthatunk. - Jisung megvonja a vállát.

- Én ezt tenném.

- Oh persze! - Nevetek cinikusan. - Mert te nem találkoztál a múlt héten Hyunjinnal. - Jisung elhúzódik tőlem majd felháborodva néz rám.

- Az teljesen más! Egy helyen dolgozunk.

- Miért pont ott dolgozik ahol te? - Vonom fel a szemöldököm mire Jisung nem válaszol. - Én is kérdezhetném ezt de nem teszem.

- De tudod mennyire idegesítő hogy mindenhol ott van ahol te is?! - Kérdezi idegesen. - Folyton rajtad lóg de csak akkor amikor én nem vagyok ott!

- Szerinted engem nem zavar az hogy minden egyes nap férfiak közé mész? Te tudod milyen idegesítő az hogy azon agyalok mindig hogy vajon most melyik srác akart rádmászni? Szétbasz az ideg amikor nem írsz vissza mert azt hiszem hogy valami bajod esett. Ez a különbség köztünk Jisung... én nekem eszembe sem jut az hogy megcsalsz csak az hogy akaratodon kívül tesznek veled valamit. - Jisung visszafogva a könnyeit bámul rám mire én sóhajtok.

- Nem akarlak elveszíteni. - Motyogja. - Félek attól hogy találsz nálam jobbat.

- Nem baj Jisung. - Törlöm le a könnyeit. - Nem baj az ha féltékeny vagy mert én is az szoktam lenni de akkor legalább bízz bennem.

- Bízok benned csak másokban nem. Sunno is tudja hogy velem vagy együtt mégis próbálkozik. - Mondja miközben az ölembe mászik.

- Próbálkozhat úgysincs esélye. - Jisung hümmög majd magához ölel. - Hidd el hogy nem akarlak megcsalni. Nem akarok senki mást csak téged.

- Sajnálom. - Motyogja a nyakamba. - Olyan rossz barát vagyok.

- Nálad jobbat nem is kívánhatnék.

- Ne hazudj.

- Nem hazudok. - Simítok a fejére amikor szipogni kezd. - Őszinte vagyok hozzád Jisung. Ha valami bajom lenne veled elmondanám. De nincsen semmi bajom mert nagyon szeretlek.

- Biztos szeretsz és biztos nincs más a képbe?

- Rajtad kívül senkim nincsen.

- Sajnálom hogy ilyet feltételezek. - Erre megrázom a fejemet.

- Nem baj Jisung. Ez volt az első alkalom hogy kiborultál ez miatt.

- Nem lesz több esküszöm! - Néz rám mire én bólintok. - Nagyon szeretlek és ezért félek attól hogy elhagysz.

- De ne félj mert ha akarnád sem hagynálak el. - Jisung újra bekönnyesedik majd mosolyogva bólint. - Na bébi... - Döntöm el a kanapén. - Ideje lenne újra a magamévá tennelek. - Jisung elmosolyodik míg én a nyakán lévő halvány szívásokra simítok. - Nem szívesen teszem de muszáj megmutatnom az embereknek hogy az enyém vagy.

- Nem szívesen csinálod? - Kérdezi mire én mosolyogva megrázom a fejemet.

- Alig vártam hogy befejezd a kiabálást. - Suttogom az ajkaira mire Jisung elmosolyodik.

- Befejeztem. - Mondja majd a tarkómra simít. - Szeretsz?

- Az életemet adnám érted ezt te is tudod.

- Tudom sajnálom. - Motyogja mire én az arcára simítok.

- Semmi baj nincsen azzal ha féltékeny vagy bár ha nagyon túlzásba esel akkor csinálhatjuk azt hogy elköltözünk.

- Most költöztünk Minho.

- Tudom. - Vonom meg a vállam. - Most viszont ember mentes helyre mennénk hogy ne legyen kire féltékenynek lennünk.

- Nem kell ahhoz csak neked lenned a közelemben hogy tudjam mindig téged választanálak.

- De én jobban érezném magamat ha senki más nem láthatna téged csak én. - Jisung sunyin elmosolyodik majd elkezdi kigombolni az ingjét ami amúgy az enyém.

- Mindenki csak a ruhát látja de azt ami alatta van azt csak te. - Ezen mosolygok majd az ajkaira csókolok. - Amúgy hol van Minjee? - Kérdezi hirtelen miután elváltunk egymástól.

- Azt mondta hogy ezen a hétvégén nem jön haza. - Minjee mivel kollégiumba ment így Jisunggal egy kisebb házba költöztünk. Nyílván Minjee attól még velünk él viszont csak hétvégén van itthon.

- Szeretem a húgomat. - Mosolyog majd hagyja hogy kigomboljam az ingjét. - Volt már veled olyan hogy annyira szerettél valakit hogy nem érdekelt még az sem hogy az anyád pasija?

- Nem. - Kuncogok. - Viszont a volt állítólagos barátnőm fiát nagyon szeretem.

- Az jó mert ő is szeret téged.

- Én is szeretlek Jisung. - A szájjára puszilok viszont Jisung visszahúz az ajkaira majd hevesen kezd el csókolni.

Vége