Beautiful truths-Tom Kaulitz

Az érintését

– Magára kellett volna hagynod őt… Kinyitottam a szemem az ismerős hangra, amit hónapok óta vágytam hallani.

Az ajtókeretre néztem, az ajtóban álló alaktól megdobbant a szívem, élt, él! Szerelmem él!

– Tom? – kérdeztem a rám meredő alaktól.

"Taylor! Ó, istenem, gyorsan ki kell jutnod, mielőtt a többi testőr ideér" - mondta, megragadta a karomat, és kirántott a szobából, Roman halott, Tom életben, Tom pedig velem. Éreztem, hogy felfordul a gyomrom, tele van pillangókkal. Odavezetett a sima fekete autóhoz, amelyet túlságosan is jól ismertem, kinyitotta nekem az ajtót, miután beszálltam, becsukta, majd körbeszaladt és beszállt. Hátranéztem, és láttam, hogy Bill, Gustav és Georg mind visszanéznek rám. Nem hittem el, minden rendben volt, mind itt voltak, de hogyan találtak meg, hogyan nem ölték meg őket. Éreztem, hogy az autó felpörög és gyorsan elindul. – Hogyan találtak rám? Rohanva kérdeztem, annyira izgatott voltam, amikor láttam őket: "Hogy vannak a lányok? Hogy vagytok? Minden rendben?" kérdéseket toltam az arcukba, mintha kihallgatnám őket, nem gondoltam komolyan, csak olyan régen nem láttam őket, "bocs, bocsánat úristen, nem kell egyszerre válaszolnod ezekre" - mondtam nevetve, annyira örültem, hogy végre távol voltam attól a szartól, aztán megütött, nem lesz ria, ha visszajövök, nem bántam annyira, mert nem sok emlékem volt róla. most.

- Nos, ennek a fickónak volt egy csomó aktája rólad, a rómaiak oldalán állt, kitaláltam belőle, azt mondta, hogy itt vagy Romannal, szóval természetesen azért jöttem, hogy elhozzalak, és a dolgok nem mentek olyan jól vissza Tokióban, ezért nem akarok visszamenni oda, a zsaruk nagyon akarnak engem. És a többi lány most Amerikában van, a saját életüket élik, kicsit elengedtük az összes banda-szart utánad  "meghalt" - tette idézőjelbe az egyik kezével, miközben beszélt - "Kanadába mentem, már van 2 házam" Tom mindezt olyan rohanásban mondta, hogy megdöbbentett. Kanadában fogunk élni, a lányok végre szabadok, és nincs több bandaügy. Le voltam borulva, Tom végre az enyém lehet, és csak az enyém, nincs több lány az oldalvonalon és nincs több gyilkolás. Boldog voltam, igazán boldog.

Már 4 órája vezettünk, éppen a komphoz értünk, ahol Tom behajtott egy hajó hátuljába. Nem akarta otthagyni értékes autóját. – Gustav abbahagyta az ivást – szólalt meg Bill hátulról –, maga után, elment. – mondta szünetekkel, Gustav csak mosolyogva nézett rám. Jobbak voltak? Nem hittem el. Éreztem, hogy könnyek gördülnek végig az arcomon, vízesés indult az arcomon, zokogtam, keményen a kezembe sírtam, szabad voltam, végre szabad voltam, megszabadultam Romantól, Tommal voltam, Billel, és Gustav és Georg. – Hé, hé, mi az? Hallottam Tomot, amint azt mondta, ő már nem vezetett, csak ült a helyén, és a csónak átment az óceánon. Hallottam az aggodalmat a hangjában, ahogy meglátta a könnyeimet, "csak, olyan kibaszottul megkönnyebbültem" azt mondtam "gyere ide, gyere ide" mondta Tom kinyújtva a karját, én boldogan odamásztam és szorosan megöleltem. oké, minden rendben lesz – mondta ujjaival a hajamba túrva, és éreztem, ahogy köröket simogat a hátamon. – Rendben leszel, Taylor. - mondta, és egy puszit nyomott a homlokomra. Az apró gesztus, ami pillangókat küld egyenesen a gyomromba, normális esetben nem tenne, de régen nem mutattak ilyen szerelmet, vágytam az érintésére, és végre meglett.

Eltelt pár óra, még sok óránk volt Kanadába, sajgó órák, tengeri betegség és az óceán sodródása, mostanra a hátamba kúsztam és Bill mellkasán feküdtem, elaludtam. Ütemes légzése és halk zümmögése, miközben a kocsiban ülő másik 3 férfival beszélt. Otthon voltam, békében voltam, olyan emberekkel voltam, akik törődtek velem. Imádtam, imádtam minden darabját.

Arra ébredtem, hogy Bill kiabál, gyorsan felpattantam, hogy eltakarjam a fejem, kinyitottam a szemem, és megfordultam, hogy szembenézzek a többi férfival, akik uno-t játszottak, "hé, jól van, Taylor, rendben van.." Hallottam, hogy Bill azt mondja: "Aludj vissza, szerelem, szükséged van a pihenésre." Hallottam Tomot az első ülésről, és éreztem, hogy ismét Bills szívének dobogása és lélegzete felé sodródok.