Beautiful truths-Tom Kaulitz

Hiba volt,esküszöm

"T, Taylor" éreztem, hogy valaki megbök. "Taylor, ideje ébredni szépségem" - hallottam a hangot, ő most az arcomat simogatta, megfordultam, hogy lássam, olyan jóképű volt, a nap úgy sütött az arcán, hogy az szemei ​​izzottak, ahogy az enyémbe néztek, a haja lelógott, szinte súrolta az arcomat. - Szia - mondta mosolyogva, majd lehajolt és megcsókolta a homlokomat. - Jó reggelt szerelmem - mondtam vissza, és a füle mögé söpörtem a haját, hogy jobban lássam az arcát. - Annyira jóképű vagy - mondtam vissza neki, miközben felültem, nyújtózkodva éreztem, hogy rendesen felébredek. – Van valami terved mára? – kérdezte, miközben felkelt az ágyamból. "Nah, fáradt vagyok a tegnaptól" mondtam enyhe nevetéssel. "Nos, arra gondoltam, hogy talán mindannyian otthon maradhatunk és filmeket nézhetnénk egész nap, csak töltsünk egy napot? - mondta, és leült az íróasztalomhoz, miközben átnéztem a ruháimat, és eldöntöttem, mit vegyek fel. "Igen, milyen filmeket? És tudsz segíteni kiválasztani egy ruhát" kérdeztem. "Persze, és arra gondoltam, megnézhetnénk néhány horrorfilmet és néhány vígjátékot is" - mondta.
"Oh, oké igen, ez szórakoztatónak tűnik" - mondtam meleg mosollyal. "most ez a póló vagy ez, mert úgy érzem, hogy ez az ing nem illik jól a farmerhez, de ez is túl nagy nekem." Éreztem, hogy egy kicsit tovább rohanok, mint szerettem volna. Végül segített kiválasztani az egész ruhámat, majd bementünk a nappaliba, ott volt Georg és Bill, "hol van Gustav?" – kérdeztem tőlük, miközben leültem a kanapéra. – Jaj, ő szedi a reggeli szart. – mondta Bill lazán. – Szóval ő minden reggel szemétlerakóba megy? – kérdeztem a nevetés határán. – Igen, minden nap ugyanabban az időben. – mondta aztán. "semmiképpen!" - mondtam kitörve a nevetésből. Leültem a kanapéra "na melyik filmet először?" Megkérdeztem: "Meg kell várnunk, amíg Gustav végez, aztán mindannyian eldönthetjük, hogy melyiket akarjuk megnézni. Volt valami film, amit meg akarsz nézni?" – kérdezte tőlem Bill. "Istenem, igen, oké, szóval arra gondoltam, hogy "nagy apa" ez egy csodálatos film, srácok, imádnátok, Adam Sandler a főszereplő, és ez egyszerűen kurva vicces" - mondtam.

"hú, oké, akkor Gustavnak csak végig kell szenvednie a filmet, ha nem tetszik neki, mert én most beteszem." Bill azt mondta, megragadta a távirányítót, és gyorsan bekapcsolta a filmet, mielőtt Gustav vissza tudott volna térni és tiltakozni tudott ellene. "Nos, csinálok valami harapnivalót, ki kér valamit?" – kérdeztem, miközben felálltam. "Nos, én bármivel rendben vagyok" mondta Tom, "igen, ugyanaz" követte Georgot. "Oké! Öhm, kérlek, kihoznál néhány sütiből? Olyan jó ízük van, hogy meg tudnék enni egy egész csomagot, ha más nem kedvelték őket – mondta, és körbenézett a szobában, mintha az ő hibájukból ízlett nekik a süti.

Besétáltam a konyhába harapnivalót venni, de hallottam, hogy lépteket követnek a hátam mögött, és megfordultam: "Jaj, Georg, maradhatnál a nappaliban, rendben vagyok, minden cuccot hozok" - mondtam mosolyogva visszatérve. arra, amit csináltam.

– Tudom, ma olyan csinos vagy. - mondta közelebb lépve hozzám, és éreztem, hogy szemei ​​lyukakat rajzolnak a fejembe.

"Köszönöm Georg" - mondtam meg sem fordulva, ő mellém lépett és leült a pultra, miközben elkészítettem az ételt.

„Taylor” – hallottam a hangját. Arcomat felé fordítottam, ő pedig a fülem mögé tűrte a hajamat, az arca közel került az enyémhez, éreztem a leheletét a nyakamban, "nagyon kár, hogy Tommal vagy" - súgta a fülembe, éreztem, ahogy megragad.

Az állam és ő közelebb húzódott hozzám, majd újabb pár lépést hallottam bemenni a konyhába "Georg mi a faszt csinálsz" Hallottam Tomot, hallom a haragot a hangjában.

"Esküszöm, Tom nem az, aminek kinéz" - mondta Georg gyorsan eltávolodva. "baromság" - mondta Tom Georg felé haladva. "Nem gondoltam, hogy olyan vagy, mint az az ember." Mondta, és néztem, ahogy Georgot pofozza.

– Hiba volt, esküszöm! Tom, kérlek! – mondta Georg, és megadta magát. "Esküszöm!" Láttam, hogy Tom rám néz, csak visszanéztem Tomra és vállat vontam, nem tudtam, mit tegyek még, még mindig feldolgoztam az egészet.

- Menj ki - mondta Tom Georgra meredve, és odalépett hozzám - Mi történt? – kérdezte velem szemben állva.

"Nem is tudom, csak belépett, és elkezdett furcsán viselkedni. Azt mondta, csinos vagyok, és nem is gondoltam rá, de aztán azt mondta, szégyen,hogy veled vagyok." Mindent elmondtam Tomnak. Ott állt és csak nézett rám. Láttam a haragot, amit próbált leplezni, odalépett hozzám és megölelt. Visszaöleltem, és éreztem, hogy kevésbé feszül a karjaimban, éreztem, hogy ellazul.

Körülbelül 5 órát töltöttünk filmek és tévéműsorok nézésével, amikor úgy döntöttünk, hogy mindannyian elmegyünk a saját dolgunkra

‼️Sajnálom hogy mostanába több időt kell várnotok az új részekre,remélem várjátok a többi újabb részeket is.🥰‼️