[May szemszögéből:]
2 éve ismertem meg Yeoniet, mindketten ujjak voltunk az egyetemen, így nem volt nehéz közös hangot találnunk. Sokszor jártunk el együtt mindenfelé, vagy pont egymáshoz. A bátyjával is jól kijövünk, de egyben néha szeretnék távol is lenni töle, kezdetek óta táplálok iránta többet mint barátság, de persze tudom hogy kettőnk jövője sok szempontból halálra van ítélve. Első pontban, megérzéseim szerint van valami amit titkol mindenki elől, magam se tudom pontosan mi lehet és hogy tényleg igazam van-e, de előbb hallgatok a megérzéseimre mint bárki másra, emiatt Yeonie unszolása se érdekel különösen, második hogy túl nagy falat lenne számomra, nap mint nap lányok veszik körül mivel egy híres fotó modell, emiatt még annyi esélyem se lenni mint akárki másnak.
Az egyetemen van egy kedves srác, egy évvel jár alattunk, mondhatni vele is jóba vagyok, de néha picit sok belőle, túl egyértelműen adja a tudtomra hogy mennyire tetszek neki, Yeonie is kiszalad a világból miatta, olyankor jót tudok rajta mulatni. Nem bántom őt, mert ezt leszámítva nagyon rendes, de én nem érzek iránta semmit, párszor mondtam is neki de nem igazán dolgozta még fel ezt az információt.
~
Ma is szokásosan indítottam a napomat. Elvégeztem a reggeli teendőimet, bepakoltam a táskámba és vártam Yeonieékat hogy jöjjenek értem is. Minden reggel Seonghwa a bátyja visz minket suliba, van mikor korábban kitesz minket nem messze az egyetemtől, ma is így történt, bementünk még a Starbucksba reggelizni, úgy is később kezdődik az első óránk. Megbeszéltük az élet nagy kérdéseit-már amennyire tudjuk bármire is a választ-és indultunk az Egyetemre. Nem igazán történ egész nap semmi, mondhatni gyorsan elteltek az órák, Yeonie még panaszkodott is hogy összevont órája volt Taesannal és néhány osztálytársával, és egész idő alatt boldogitotta, lassan kezdem azt érezni nem is én vagyok aki ténylegesen tetszik neki, lehet Yeoniera akar ráhajtani, de az a hajó elúszott, neki teljesen más tetszik, drága bátyjának a legjobb haverja, Choi San, de nem igazán akar bármit is kezdeni a helyzetekkel, inkább úgy tesz mintha neki teljesen semleges lenne, nem is értem.
Úgy döntöttünk hogy meglepjük őket és elmegyünk a stúdióba, viszont arra egyikünk se számított hogy nem lesz ott egy lélek sem, mintha nem is dolgoznának ott, persze akik még ott voltak azt állították hogy előttünk mentek el és elkerültük őket. Biztos így történt, de valamiért nem hiszek ebben, és Yeonie sem igazán.
Otthon majd rákerdez Seonghwanál, kiváncsi lesz mit fog válaszolni. Nem messze lakunk egymástól így egy darabig együtt mentünk, miután elköszöntem tőle folytattam haza az utamat. Kiváncsi leszek mi lesz ennek a vége, valamiért azt érzem hogy tényleg titkolnak előlünk valamit. Megbeszéltük hogy ha bármi van ír nekem.
Pont a konyhában készítettem magamnak a vacsorát mikor valaki szó szerint ráfeküdt a csengőre, nem tudom ki kereshet de bármi is az nagyon fontosnak tünik.
Seonghwa állt az ajtóban mögötte Sannal. Nem igazán értettem a késői látogatást.
-Hát ti meg? Valami baj van?- láttam rajtuk hogy nagyon nincs rendben valami. Kezdtem én is megilyedni.
-Nincs itt véletlenül Yeonie? Hiába hívom a telefonján nem válaszol és otthon sincs. Már mindent próbáltam, reméltem hogy itt lesz nálad.
-Yeonie eltűnt? Az még is hogy történhetet meg? Egész délután együtt voltunk, semmi baja nem volt eddig. Seonghwa mond hogy viccelsz, ez nem lehet.
-Bár úgy lenne, de ez most halálosan komoly-ekkor megszólalt a telefonja, de ami utána történt azt nehezen akartam felfogni. Olyan ideges lett hogy ilyennek a két év alatt nem láttam még.
Mondtam nekik hogy eszem ágában sincs itt maradni, velük akarok menni, bár ne tettem volna, egy életre belém éget ez az este. Egy lepusztult ház előtt parkoltunk le, mondták hogy maradjak a kocsiban, most jobbnak láttam hallgatni rájuk. Kintről láttam hogy berontanak a nagy házba de többet nem igazán lehetet innentől észrevenni. Fogalmam sincs mibe keveredtek, vagy hogy ez még is mi akar lenni, de nem kicsit ilyedtem meg, egy nagy durranásra lettem figyelmes ami a ház felől jött, mi a fészkes fene folyik ott, valaki magyarázza el nekem, mert jelenleg olyan érzésem van mintha egy akció filmbe csöppentem volna, az igazság pedig nem igazán állt messze a képzeletemtől, Yakuzák? esetleg Maffia?, fogalmam sincs, de hogy ez kicsit sem játék az nagyon is biztos.
YOU ARE READING
Te vagy a Végzetem-🖤
Fanfiction"-ugye tudod hogy nem csak magadat, de a barátnődet is bajba sodortad és innentől semmi se lesz a régi. Vannak helyzetek amiből jobb kimaradni, persze ha úgy alakul." Az egyetemi élet nem mindig kezdődik probléma mentesen, ebben az esetben kicsit se...