Te Törtél Össze Minket

1.fejezet

-Nem akarok elmenni ebbe a buliba, Anna. - mondom a barátnőmnek, aki éppen az ágyamon fekszik és a telefonját nyomkodja. Sose voltam egy nagy bulizós, ellentétben vele. A középiskolában is minden buliban benne volt, míg én inkább a témazárókra tanultam. Anna panaszosan felnyög, és felül az ágyon.

-Leérettségiztünk, ezt meg kell ünnepelni! Meg amúgy is, Dani jófej.- mosolyodik el. Persze, hogy Dani jófej, teljesen bele van habarodva, az a srác meg az orránál fogva vezeti Annát. A szülei nem tudják, de Anna füvezni is elkezdett mióta Danival lóg, az ő szavaikkal élve, „barátok extrákkal". Az én szavaimmal élve meg „ultra gáz", hiába mondom Annának mindig , hogy ennek nem lesz jó vége, sosem hallgat rám, csak a szemeit forgatja, szóval már inkább meg sem szólalok ezzel kapcsolatban.

-Jó legyen, de ha elakarok jönni , jössz velem haza. – egyezek bele ezzel a feltétellel. Anna felsikít örömében és már nyúl is az ágyon lévő telefonjához.

-Írok is Daninak, hogy megyünk.- mondja rám sem nézve, ujjai csak úgy pörögnek a képernyőn. Halkan felsóhajtok és visszafordulok az íróasztalom felé, hogy a kezembe vegyem a telefonom én is.

"Este buliba megyünk Annával. Juhu..."

Küldöm el Máténak az üzenetem, Annán kívül ő az egyik legjobb barátom. Igaz mikor megismerkedtünk, akkor randiztunk és hát én bele is szerettem, ő volt nekem A PASI, de az ő elmondása szerint nem szeretett, csak mint barátot. Na de persze lefeküdni is szeretett velem. Így hát volt egy pár hónapos szünetünk, míg én túl léptem rajta, ő meg kiköltözött Németországba a szüleihez egy kicsit, hogy tudjon gyűjteni egy kis pénzt, hogy itthon beindítsa a karrierjét. Szóval ennek már nyolc hónapja. Túlléptem rajta és tényleg csak barátok vagyunk, igaz néha kicsit furán viselkedik velem, de erről próbálok nem tudomást venni.Például múlthéten véletlenül a fenekemhez ért a keze mikor megölelt. Persze,volt pár randim azóta , de egyikükben sem találtam semmi izgalmasat vagy igényeset. Az egyik srác volt, hogy szandál-zokniban jött el a randira ,olyan is volt akinek szó szerint rohadt már a foga. Úgyhogy egy darabig feladtam ezzel a szerelem kereséssel, jó nekem most egyedül főleg így,hogy egyetemista leszek, remélhetőleg, lefogja kötni az időmet.

„ Szerintem nem kéne elmenned."

Jön a válasz Mátétól, mire egy szemforgatós emojit küldök neki vissza csak. Nem mintha kedvem lenne, de lehet most nem lesz rossz, legalábbis nagyon remélem. Rápillantok a képernyőn lévő időre, délután kettő óra tíz perc van. Vagyis van még egy csomó időnk a buliig.

-Anna, nem megyünk el meginni valamit, vagy fagyizni ?- kérdezem barátosnémtól, aki csak bólogat miközben feláll az ágyamról.

-Elmehetünk, de a plázába menjünk légyszi. Szeretnék venni valami szexi fehérneműt.- mondja csillogó szemekkel. Konkrétan mintha egy kislány lenne, aki a Barbie részlegen áll és nézi a babákat. Legszívesebben behánynék, de inkább semmit nem mondok vagy teszek, nem akarom megbántani.

A plázában a jó isten adta az univerzummal együtt, mikor légkondival szerelték fel. Konkrétan kint vagy negyven fok van, még szerencse, hogy nincs rajtam alapozó konkrétan beleolvadt volna a szemembe. Annával először egy kávézóba ültünk be ahol egy isteni vaníliás jegeskávét ittam, Anna pedig szigorúan mandula tejes lattet. Ennek egyébként egy órája, azóta is boltról boltra járunk, mert Anna nem találja a „tökéletesen faszállító szettet". Mikor ezt kimondta konkrétan majdnem az arcába kötött ki a jegeskávém. Nem értem mi a francot eszik ezen a Dani gyereken, még csak nem is helyes , legalábbis szerintem. Nekem ugyanis nem eseteim a 170 centis srácok szőke tüsis hajjal, barna szemekkel , bazi nagy orral és egy átlagos farmer-pólós stílussal, semmi egyedi , semmi extra. Vele ellentétben Anna egy szép lány. Világosbarna haja van, ami a válláig ér, gyönyörű kék szemek, szív alakú baba arc, kicsi pisze orr, igaz magasságra nem egy felhőkarcoló, de 165 centi az szerintem pont jó, igaz én 173 vagyok körübelül , az alakja pedig bombasztikus. Homokóra, amiért én ölni tudnék, szóval igen, rohadtul nem tudom mit eszik ezen a vereben mikor bárkit megkaphatna. Sajnos ez az ő dolga , de én itt leszek mikor összetöri a szívét, hogy megvigasztaljam. Ez úgy is elkerülhetetlen lesz.