Te Törtél Össze Minket

4.fejezet

-Mondom végig téged bámult az a seggfej!-mondta dühösen nekem Máté,ahogy kisétáltunk a moziból.Nem igazán értem mi baja van,nem vagyunk együtt, meg amúgy is én egyszer vettem észre,hogy nézett az a srác,az pedig nem bűn.

-És akkor mi van?-vágtam rá  unottan.Máté sértődötten elhúzta a száját,és egy szót sem szólt, még nem értünk le a pláza bejáratához.Egyszerűen nem tudom őt megfejteni.Ha őt bámulják meg a lányok, és flrtöl velük,az nem baj,de rám meg rám néz egy fiú,akkor meg átmegy bunkó seggfejbe.

-Te féltékeny vagy?-kérdeztem rá hirtelen felindulásból.Máté rám pillantott, és a buszmegálló irányába intet,hogy induljunk el arra.

-Nem,de akkor sem bámuljon téged valami baromarc!-válaszolta végül is,de ez egy jó nagy szarság volt, egy kis féltékenységgel.

Erre csak a szemeimet forgattam.Kurvára túl lihegi a dolgokat,és mielőtt átgondolhattam volna,mit mondok egyszerűen csak kicsúszott a számon.

-Bezzeg az nem volt baj,hogy tegnap Dani buliján,egész este Borival enyelegtél aztán eltűntél vele az emeleten.

Ez már a sértődöttségem,és a meggondolatlanságom eredménye lett.Máté dühösen bámul rám,de nem érdekel.Hülyén viselkedik,semmi értelme a hisztijének.Nem vagyunk együtt,azt csinál ő is meg én is amit csak akar.Igaz,neki fogalma sincs,hogy tegnap este darabokra törte a szívem,mikor Borit megcsókolta.

Két hét telt el a buli óta,azóta pedig nem hallottam Máté felől.Nem írt,nem hívott,nem keresett sehogysem.Kicsit bántott a dolog,de dühös is voltam,mivel nem értettem ezt a felesleges hisztit részéről.

Még egy hónap van a tanév kezdésig,és utána hivatalosan is egyetemisták leszünk Annával.Nagyon várom,végre azt tanulhatom ami lenni szeretnék egész életembe.Ármin pedig teljes mértékben támogat.Konkrétan elválaszthatatlanok lettünk,tegnap ő jött el velem új táskát venni a sulira.Most is nálunk van,mivel ma csak reggel volt egy vendége,így a nap többi része szabad.

-Anyukád kedvel.-szólal meg vigyogva Ármin,mint a tejbetök ahogy az ágyamon ül.Előtte állok,és a kezeimet a nyaka köré kulcsolom.

-Igen,bír téged.-mosolyodom el,és közelebb hajolok az arcához,hogy egy puszit adjak a szájára-Viszont én nem csak kedvellek.-mondom neki,mire megragadja a derekamat,és hanyat dőlve magával ránt az ágyon,mire én lovagló ülésbe tornázom magam rajta.

-Hanem szeretsz?-kérdezte pimasz mosollyal,mire csak felnevettem.Viszont Ármin arca komoly lett és mélyen a szemeimbe nézett.

-Mert én szeretlek,Zoé.

Ahogy ezt kimondta,a szívem hevesen vert,és a boldogság teljesen elárasztotta a testemet.

-Én is szeretlek,Ármin.-mondtam neki mosolyogva,és közelebb hajoltam hozzá,hogy megcsókoljam.

-Sajnálom.Egy igazi seggfej voltam.-kér bocsánatott Máté,a tegnapi viselkedése miatt.Egy szó nélkül leülök az ágyamra,ő pedig követi a példám.Anyu dolgozik,csak ketten vagyunk itthon.

-Tényleg sajnálom,Zoé!Egyszerűen annyira felidegesített,hogy bámulnak téged,de igazad volt,nincs jogom ehhez.-folytatja,mire csak megforgatom a szemem.

-Máté,döntsd el mit akarsz.Én szeretlek,de nem akarom ezt az egészet,vagy próbáljuk meg,vagy  hagyjuk egymást békén.

Máté nem szólt semmit,csak felállt és hallottam amint idegesen sóhajt egyet.Rá néztem,zaklatottan a hajába túrt az ujjaival.

-Nem tehetem.Nem lehetek veled,Zoé.-mondja frusztráltan.

-Miért nem?-csattanok fel,és azonnal felállok én is az ágyról-Mond meg,miért csak arra vagyok jó,hogy megdugj?-kérem számon idegesen.