Egy Vámpír Csókja -Bill Kaulitz

Védelmezni foglak életem végéig

"Nolan?! Mi történik?! Miért vagyok itt?!"-kiabálttam ijedten "Nyugodj meg angyalom...Nem fog fájni csak egy kicsit~"-erre belém szúrt egy tűt amiben valami méreg lehetett mert annyira égett és fájt mikor belém szúrta hogy sikítanom kellet, ekkor valami el lökte előlem Nolant...Bill volt az...Látszott rajta hogy széttépne Nolant de nem tudta mert piros szemei mélyen az enyémbe mélyedt és a haragja sajnálattá és bánatos fájdalommá vált... Én csak néztem mert nem birtam mozdulni a méregtől.

"Most megöllek te szarházi!"-kiabálta Bill és Nolanra vetette magát aki le dobta őt magáról "Nem fog menni...Most hogy a drágalátos kis Marissád haldoklik nincs elég erőd hogy legyőzz~"-mondta elszántan de erre fel sikítottam"Ki a franc vagy te?!"-és erre ő egy el torzult hangon azt válaszolta "A sátán és elviszem a lelked magammal"-Bill újra rá vetette magát és elkezdték egymást bántani..

Láttam Billen hogy fájdalmasan harcol hogy védelmezzen...Egyszer csak Bill a padlóra esett és bennem megállt a vér..felsikítottam "Bill!" Láttam ahogy szenved, engem mart a méreg Bill peddig értem harcolt de már nem tudott, Nolan csak nevetett és felém indult hogy végezzen velem.

"Sajnálom hogy ezt kell tennem szépség...De Billt lekell győznöm"-és erre belém döfött valamit, hasonlított egy késre...Ekkor Bill felkelt a padlóról oda szaldt Nolanhoz és a kezével át szakította a szívét...Sokott kaptam és annyit látok hogy Bill könnyes szemmel keresi a sebem ahol Nolan meg vágott "Nolan meg halt... végre meg öltem és ezzel meg védtelek"-mondta sírva de én élettelenül feküdtem még mindig.

"Szerelmem!"-ordította nekem Bill és ez után minden el sötétült...A házamban ébredtem az ágyamban feküdtem és mikor kinyitottam a szemem azt láttam hogy Bill keservesen sír előttem,
Megszólaltam "B-Bill?.."-és erre ő meglepődve rám nézett és meg ölelt "Azt hittem meghaltál..Nagyon sajnálom nem kellet volna meg zavarnom az életed és akkor most nem lenne ez..."-mondta még mindig sírva és én megszólaltam "Nem te tehetsz róla, kérlek ne mondj ijet..Szeretlek és életem legjobb pillanatait éltük át...Ne haggy el kérlek"-és én is elkezdtem sírni, Bill felemelt "Soha nem hagylak el... Soha..Te vagy az életem"-és meg csókolt.

"Jól vagy szerelmem?"-Bill ijedten nézett rám "Nem...Nem nagyon érzem jól magam..Biztosan a méreg..."-Bill elkezdett pánikolni és sírni "Jólvan drágám minden jó lesz esküszöm minden rendben lesz!"