𝗠𝗢𝗗𝗘𝗟𝗟 ☼︎𝚃𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔☼︎

☼︎5.rész☼︎

"Új email érkezett!"

Jelent meg ez a felirat Taehyung telefonján, egy halk csipogással együtt. A hangra azonnal felkapta fejét, majd kíváncsian vette kezei közé a kütyüt. Nem telt el két másodperc, már nyitotta meg az alkalmazást, hiszen tudta, hogy onnan kapta a levelet ahonnan már 2 hete választ vár. És milyen igaza is lett. Tényleg a munkával kapcsolatban küldték neki az üzenetet.

"Tisztelt Kim Taehyung!

Az adatai és az önéletrajz alapján megfelelőnek ítéltük az Asszisztensi állásra. Kérjük legyen szíves megjelenni az állásinterjún, amire 2023.03.14-én kerül sor. Ha nem tudna résztvenni, vagy gond lenne a dátummal, kérjük jelezze felénk.

Üdvözlettel: Szöul Model Agency"

Taehyung majd kiugrott a bőréből örömében. El sem akarta hinni, hogy ez lehetséges, így még ha lehetett 3x elolvasta, hogy biztos legyen benne ez nem átverés, de nem az volt. Egyre közelebb, és közelebb került ahoz, hogy tényleg lehessen egy normális állása. Ezért muszáj oda tennie magát az állásinterjún. Tökéletesen kell festenie. Nem lehet fáradt, nem lehet csúnya. Fel kell, hogy öltözzön normálisan. A hajának is 100%-san kell kinéznie. Ezért már aznap, hogy megkapta a jó hírt készülődni is kezdett.

☼︎☼︎☼︎

- Így jó leszek akkor? - kérdezte meg már 10. alkalommal Taehyung, miközben az előszobában lévő tükörben nézegette magát.

- Igen, igen, tökéletes! - motyogta fáradtan barátja, Jimin. Már kissé elege volt Taehyung túlaggódásából, de viszont megtudta érteni, miért ennyire ideges. Egy állásinterjút nem lehet félvállról venni.
- De most már indulj, mert elfogsz késni. - lökdöste ki a házból legjobb barátját, aki köpni-nyelni nem tudott a hirtelen cselekedett miatt. Csak arra lett figyelmes, hogy becsukják előtte az ajtót, majd egy halk "Sok sikert!" után csend telepedik rá.

A fiú halkan felsóhajtott, majd sarkon fordulva ült be a kocsijába. Remegő kezekkel dugta be a kulcsot, majd fordította el azt, ezzel beindítva az autót. Erősen a kormányra fogott, majd nagy levegőt véve elhatározottan nézett az útra, végül megszólalt:

- Megtudod csinálni! - s azzal a lendülettel a gázra is taposott.

☼︎☼︎☼︎

- Choi Minsung?!

- Itt vagyok! - válaszolta a Taehyung mellett ülő férfi, miközben idegesen állt fel helyéről.

- Kérem, fáradjon be. - mutatott a szoba felé a 40-es éveiben járó nő, mire Choi Minsung remegő lábakkal lépett be oda. A még számára ismeretlen nő megigazította szemüvegét, miközben körbe nézett a társaságon ~ valószínűleg az emberek számát számolgatta, hogy mennyien vannak még hátra ~ majd egy halvány bólintás után be is csukta maga mögött az ajtót.

Ijesztőnek gondolta azt a helyet Taehyung, viszont tudta jól hogy nem szabad hagynia elnyomnia magát. Direkt csinálják ezt. Direkt akarják megfélemlíteni az embereket. Ezzel tesztelik őket. Kiakarják szűrni ki a gyenge, s eltaposni azokat akik nem erre a munkára szüledtek. Tae azonban nem ebbe a társaságba fog kerülni. Ő bátor lesz, udvarias, és magabiztos. Semmi sem fogja őt megállítani. Főleg akkor nem, ha a pénzre gondol. Ne essék félreértés, nem pénzéhes. Csak szimplán elszeretné már tartani magát. Nem akar a szüleire kapaszkodni. A saját, vérrel, izzadsággal szerzett vagyonát szeretné költeni magára. Szóval ez motiválja. A pénz.

Már egy és fél óra eltelt. Az emberek bemennek, kijönnek. Valakik boldogan, vagy szomorúan. Egyesek semleges arcal hagyják el a helyet. Olyannak tűnt, mint egy szóbeli vizsga, ami Taehyung-nak tetszett. Mindig is jól teljesített szóban. Jobban is szerette, mint az írásbelit, hiszen ott nem lehetett rizsázni.

- Kim Taehyung?! - szólt ki a nő, miközben szemeivel a fiút kereste.

- Itt vagyok! - pattant fel kezében szorongatva a kis mappáját, amiben minden meg található a tökéletes interjúhoz.

- 5 percet legyen szíves még itt kint várni. Addig készüljön fel. - mondta, s azzal a lendülettel vissza is ment a szobába.

Taehyung-nak pislogni se volt ideje. 5 perc, és ő jön. Ahogy ez végig futott agyába, szíve ezerrel kezdett verni. Gyomra görcsbe rándult, torka kiszáradt, tenyerei pedig izzadni kezdtek. Izgult. Nagyon-nagyon izgult. Talán egyik dolgozatánál, vagy vizsgájánál sem idegeskedett ennyire.
Ez más volt. Sokkal másabb.

☼︎☼︎☼︎

- Fáradjon be. - mutatott maga mellé a nő, mire Taehyung összeszedve magát lépett be a helyiségbe.

- Jó napot kívánok! Kim Taehyung vagyok, és az állásinterjúra jöttem. - hajolt meg illedelmesen, ahogy beért. Amint mindenki köszönt, Tae lassan felegyenesedett, majd oldalra pillantott mire az ütő is megállt benne.

Ő ült ott. Ő nézte két gyönyörű éjfekete szempárjával. Hatalmas dominanciával, de kevességgel, és nyugodtsággal egybevéve. Arca újfent nem látszódott, mert maszkot viselt. Viszont most nem volt rajta sapka. Haja tökéletesen állt. Már túlságosan is, ezért Taehyung el is szégyelte magát az ő frizurája miatt.
Ruhája egy fekete pólóból, és egy fekete bő farmerból állt. Lábán egy bakancs volt, amivel kissé dobolt a fapadlón.
Karjain ott voltak a tetoválások is. Most jobban látszódott mint múltkor. Az egész al és felkarja tele volt. Mindenféle mintával, amitől kissé ijesztővé vált, de még is szexin hatott.

Tae-nak nagyot kellett nyelnie zavarodottságában. Ez ő. Biztos volt abban, hogy ez az a fiú volt aki neki ment a boltban. Felismerte egyből a szemeiről, és tetoválásaiból. De mit kereshet itt? Ő is jelentkezett az állásra? De akkor miért van bent a szobába?

- Foglaljon helyet Taehyung, és kezdjünk bele. - mosolygott rá kedvesen a főnök, mire a fiú azonnal visszatért a valóságba.

Lassan leült a velük szemben lévő székre, majd idegesen körbe nézett. Eddig is izgult, de most hogy szembe ült vele a bolti kiszemeltje, még nehezebbé tették a dolgát.

/Ha tetszett: ⭐ és 💬/

_Foxyy_