𝗠𝗢𝗗𝗘𝗟𝗟 ☼︎𝚃𝚊𝚎𝚔𝚘𝚘𝚔☼︎

☼︎3.rész☼︎

"Jó reggelt Szöul!
A mai napot velem, Kang Minjunnal kezdjük, majd a délutáni időszakot egy jó kis zenéléssel töltjük. Ugyan is, egy Dj érkezik hozzánk, azonban az még titok, hogy ki is lesz pontosan.
De szerintem vágjunk is bele a dologokba.
7 óra 58 perc van. Az idő kissé szeles, és hideg, viszont délutánra már melegebb idő várható. Ám, ez nem azt jelenti, hogy a kabátokat már el lehet hagyni. Öltözzetek fel jól, mert az időjárás még csalóka!
De folytassuk is a közlekedés hírekkel..."

Újabb nap, újabb reggel, újabb lehetőségekkel. Gondolta ezt Taehyung, miközben a rádióban hallgatta a reggeli híreket.
Már 2 hete ez megy. Fel kel reggel 7 órakor. Elkészülődik, majd lemegy a konyhába s megcsinálja magának szokásos Cappuchinoját. Amint ez meg volt, le ül az asztalhoz, végül bekapcsolva rádióját hallgatja. Ennyiből állt reggeli rutinja, amit ő nem igazán tartott fényesnek.
Mások általában ilyenkor még alszanak. ~ igaz, Taehyung is megtehetné ezt, hiszen még semmi dolga. Azonban valami mindig felkelti 7 órakor. ~ De ha fel is kelnek, akkor szerelmük vagy családjuk mellett vannak. Pozitívak, és fittek. Mindig készen állnak a napra.
Neki pedig mi jutott? Hát az egyedüllét, a kialvatlanság, a negativitás és az éhség. Mármint, félreértés ne essék. Van mit ennie. Szimplán lusta volt kora reggel neki látni a főzéshez.

Aznap viszont nem volt választása. Muszáj volt csinálnia valamit, mert a gyomra előző este semmit nem evett. Annyira belemerült a munka keresésébe, hogy elfelejtett megvacsorázni, s mire észhez kapott nem akart kiszállni az ágyból.
Így fogva magát, lehúzta az utolsó korty életadó nedűt, majd felállva lépett a hűtőhöz. Lassan kinyitotta, majd sötétbarna szemeivel végig nézte a hűtőszekrény tartalmát. Szomorúan kellett konstatálnia, hogy a polcokon nincs semmi reggelihez való dolog. Ez tehát azt jelentette, hogy a fiúnak el kell menni boltba, ha nem akar éhen halni.

Taehyung nagyot sóhajtott. Talán a világ összes fájdalma benne volt abban tettben.
Semmi kedve nem volt menni. Nem akart feltöltözni, nem akart utcára menni. Nem akart emberekkel találkozni. ~ nem mintha Taehyungot idegesítenék az emberek, mert nem így van. Nagyon is szociális egyéniség, viszont aznap a kedve nem volt a toppon ~ De ha egyszer szüksége van az élelemre, akkor nem mondhat nemet.

☼︎☼︎☼︎

♫︎I'll understand you're sick
If you're sad, I'll run to you..♫︎

- No matter what hurts your heart, I'll make up my mind and make it better.. - énekelte halkan Taehyung, úton a bolt felé.

Ahoz képest, hogy mennyire nem volt kedve, egész gyorsan elkészült. Kb. negyed órába ha tellett az egész művelet, s már a boltnál is volt.
Keresett egy megfelelő parkolót, ~ ami szerencsére hamar megvolt ~ be is állt, majd lekapcsolva a rádiót indult a vásárló központba.

Mielőtt belépett volna a helyiségbe, gyorsan felkapta magára maszkját, s egy kosarat is vett, hisz az ilyenkor nem árt. Majd indult is be.
Elsőnek a zöldségeknél, gyümölcsöknél ment végig, ahol bele is rakott jó pár finomságot a kosárba. Ezek után ment a felvágottakhoz, sajtokhoz, joghurtokhoz és megannyi más dologhoz. Egy tipikus mindennapi, unalmas vásárlásnak indult. Mindaddig, míg az innivalókat nem kezdte el tanulmányozni.
A fiú nagyban nézegette, hogy milyen üditőket vegyen, mikor is egy számára idegen személy ütközött neki. A hirtelen hatástól Taehyung megijedt, ez által egy-két üveg naracslevet is levert. Ahogy a földre zuhantak a nedűk, hatalmas zajt keltettek. Mindenki a barnára nézett, mire Taehyung kissé elszégyelte magát. Igaz, hogy nem az ő hibájából sült ki baj, de ugyan úgy kellemetlenül érintette. Így amilyen gyorsan csak elkezdte összeszedni az üvegeket.
Már az utolsóért nyúlt volna, azonban valaki megelőzte őt. Mivel nem az ő kezében lyukadt ki a naracslé, ezért kíváncsi lett. Érdekelte, ki lopta el gyórsan tőle, így lassan felnézett, mire szembe találta magát két sötét szempárral. Maga se tudta mi történt vele akkor, abban a pillanatban, de ahogy bele mélyedt azokba az íriszekbe nyugodtság fogta el.

- Ne haragudj! Nagyon sajnálom. - szólalt meg a maszk mögül egy bársonyos hang, amitől Taehyungnak a hideg futkosott hátán.

- Semmi baj.. - nyögte ki nagy nehezen, majd óvatosan végig mérte az ismeretlent.

Egy platformos fekete cipőt hordott, egy fekete bő farmerrel, és egy szintén bő fehér kabáttal. Arcát maszk takarta, fején pedig egy baseball sapka volt. Kicsit ezt sajnálta Tae, mert igazán megnézte volna a baj keverő arcát.

- Biztos? - kérdezte oldalra döntve fejét.

- Persze, persze! - bólogatott hevesen Taehyung, majd el is kapta a fiúról tekintetét. Nem akart mégjobban kellemetlen helyzetbe lenni, amiatt mert bámulja őt.

- Szuper! Akkor hát.. Tessék. - nyújtotta felé a narancslevet.

A barnaság egyből visszapillantott, mire meglátta az idegen kezén lévő tetoválásokat. Meglepődött. Nem is kicsit, hiszen Koreában nem szokás ilyen feltűnő helyekre varratatni. Sőt, sehova se szoktak! De úgy látszik, ez a srác bevállalós. És ez nagyon is tetszett neki.

- Köszi. - biccentett halványan, majd visszatette a helyére.

- Nos, akkor én megyek. További szép napot! - hadarta el gyorsan a tetkós idegen, és egy szempillantás alatt le is lépett.

Taehyung már csak hült helyét vizslatta. Talán túl sokáig is. De túlságosan fura érzéseket keltett benne ez a fiú, és ez megrémisztette.

/Zene♫︎: Mingginyu - Dear my all/

/Ha tetszett: ⭐ és 💬/

_Foxyy_