VI:Reggeli Fejfájás Vagy Inkább Fejmosás

9 0 0
                                    

Reggel fájó fejjel ködös emlékekkel ébredtem. Úgy gondoltam elmegyek és iszom egy pohár narancs levét és beveszem egy fájdalom csillapítót. Elindultam bár erősen kapaszkodtam a korlát a nehogy leesek. Majd elértem és elmentem a gyogyszeresszekrényig és elkezdtem kutatni benne

-Mit keresel kicsim? - kérdezte apa

-Semmit. - fordultam meg lassan

-És mert aludtál itt? Mert nem jöttél haza sőt jobb kérdés hol voltál az este mert én nem engedtelek el? - nézett rám azzal a szigorú tekintetével

-ehez kell egy Aspirin - mondtam és vissza fordulva tovább kutattam a szekrénybe még meg nem találtam a gyógyszert és követtem léptem eddig állapotom öl és töltöttem magamnak egy pohár vizet láttam ahogy Apának egyre vörösebb a feje

-elmondanád végre mert ha nem akkor örök szobafogságra itéllek - kezdett el hangosabban beszélni

-Lehetne halkabban valaki meg aludt volna - jött le a lépcsőn Nat a megmentom

-Mert kiabálod szegént le reggel 8 kor? - kérdezte

-Omm mert eltűnt tegnap és nem tudom mit csinált és hogy kötött ki ide - mondta e még mindig vörös arccal

-velem volt sétáltunk a városba - mondta Nat

-És attól nyugodtan haza jöhetett volna! És mit adtatok neki hogy úgy néz ki mint egy másnapos? - kérdezett rá

-Én meg próbáltam! - mondta Nat - További sok sikert ha kellek a nappaliban leszek - mondta és ezzel elment

-Akkor halljam kisasszony hol valtál tegnap? - kérdezte és olyan szigorúan nézett rám

-Buliban. - válaszoltam bizonytalanul

-Igen bulizgatunk értem én értem és csak azt ne mond hogy abba amiben letartóztatás csomó gyereket mert alkoholt és drogokat fogyasztottak - kérdezett rá most mondjam meg az igazat vagy hazudjak gondolkodtam de megjelent a megmentom anya

-Sziasztok! Ugye milyen szép napos reggelunk van köszönt- és elkezdett csinálni magának egy teát - mi ez a méres fej Tony? Mit csináltak már megint anibe bele vonták Hopeot? - kérdezte és felénk fordult

-ohh a többiek semmit csak a lányod nem tudom hallottad e hogy tegnap egy buliban letartóztatás néhány embert drogokért és ivásért? - Anya olyan fejét vágott mint aki egyszerre örül is meg nem is érti

-Igen mi van vele? - kérdezte

-szerinted mert néz ki úgy a lányunk mit egy másnapos hát persze hogy azért mert elment bulizni testőr nélkül úgy hogy nem szólt senkinek - a feje egyre vorosebb lett

-Ki kérem magamnak hogy Pepper tudta hogy elmegyek csak azt nem hoyg hova és mikor jövök és nem voltam egyedül mert ott voltak a barátaim akik a cégének dolgoznak és Alex aki a pasim is lett az este alatt - ahogy kimondta a kezem a szám elé kaptam ezt nem kellet volna

-Mid lett? - kérdezte kiabáva

-Semmi.... - próbáltam menteni a menthetőt

-elmész bulizni a tudtom és anyukád tudta nélkül és iszol meg nem tudom mit csinálsz és utánna kijelentés valamit és még tagadód is hazudsz nekünk,hogy tehetsz ilyet halálra aggódtam magad miattad-kezdett kiabálni

-És eddig fogadjunk hogy észre se vetted hogy eltűntem mert neked annyira fontos a munkád. Tudod mióta megtudtam hogy ti vagytok a szüleim azóta egyikőtok sem ült le velem elmondani hogy mért engem dobtatok el mert engem aki az első szülötte az erősebb és azóta csak fokozott körülmények között használhatóm az erőm és szerinted ez milyen érzés nekem, hogy tudom hogy eldobtatom és öt választották és nem engem! Jobb volt az életem addig amíg nem tudtam, hogy ti vagytok a szüleim azt hittem ide jövök és még változik minden elmesélitek a kalandjaitokat beszélgettek velem de ez nem így lett szóval ha lehetne kérném vissza az életem mert ezt nem érzem annak! - kiabáltam csak kiabáltam és közben fojtak a konyneim majd miután befejeztem elindultam csak el akartam menni innen vissza a régi életembe ahol nincsenek szuperhősok és nem Tony Stark az apám ahogy elértem ki akartam menni de valaki elkapott és ott nem bírtam tovább osszezuhantam és csak sírtam nem tudom ki karjai közt de sírtam majd mikor már nem jött több könny a szememből akkor felnéztem és megláttam Alexet mit keres ő itt

-mit keresel itt? - kérdeztem még mindig szipogva

- valami Natasa keresett, hogy azonnal jöjjek ide én meg úgy is ide indultam így itt vagyok de mi a baj? - nézett rám és még mindig szorosan tartott a kezei közt

-összevesztem velük - kezdtek megint könnyek gyulni a szemembe

-Miért? Ugye nem a tegnapiért? - kérdezte

-Nem csak a miatt az egész ami eddig tortént az hogy ő az apám az erőm én ezt nem bírom vissza akarom kapni az életem az ami eddig voltam egy sima ember semmi más - kezdtem el megint keservesen sírni

-Héjjj cshhhh nyugi nem lesz semmi baj én itt vagyok de gyere kelj fel és mennünk oda vissza - kezdett el felállni

-Nem én oda vissza nem megyek kérlek ne kényszeríts rá - tiltakoztam

-Hej minden rendben? - szaladt le Harp - hallottam a kiabálást

-Igen minden most mehetünk? -néztem Alexre

-Nem beszélned kell velük apa fent sír anyát meg nem kéne stresszelnu hisz terhes menj fel és kérj tőlük bocsánatot lehet neked nem voltak jó szüleid de nekem igen mert azok jó szülők - mutogatott össze vissza Harp

-Nem kérek tőlünk bocsánatot én életem és ők tönkre tették odaadtak másoknak hogy ők neveljenek ezzel az erővel mert nem öltek meg akkor nem lenne semmi problémájuk nem lennék én csak te akkor nem kéne félnünk akárhányszor egymáshoz érünk vége lesz e a világnak vagy mi lenne akkor ha levveném ezt a nyakláncot humm - kiabáltam

-Ez nem igaz ne mondj ijeneket - hallotam meg apa hangját de jó ez meg kellet

-de ha ez az igazság és most megyünk kérlek gyere Alex - fegtam meg a kezét

-Nem nem mész sehova meg nem vagy nagykorú és még nem leszel az lesz amit mondok szóval most itt maradsz magadtól vagy beléd nyomok egy adag nyugtatót és akkor biztos itt maradsz - kezdett el fenyegetni

-úgy se mered - röhögtem fel és elindultam

-Azt csak hiszed - és ekkor fájdalom nyilat a nyakamba

-bocsi törpe - hallotam meg Steve hangját ezt meg megbánja

*Harper szemszöge*

-Ezt mert kellet most sokkal.jobban fog rád haragudni és igaza van teljesen - néztem mérgesen apámra aztán Alex kezében heverő nővéremre

-Mert ha nem állítjuk le akkor felrobban - mondta Steve

-Nem tette volna azt bírta kontrollálni az erejét nem gyerek már attól hogy te annak hiszed nem az és még oldottam volna ha tem jössz le és teszed ezt te meg - fordultam Stevehez - ezért még meg fizetsz-mutogatta fenyegetően

-Ő utasított - mutatott apára

-Te meg még tetted te se vagy jobb - mondtam

-Hadjad már úgy is felé red egy pár óra múlva héj fiam te mit is keresel itt - nézett Alexre

-Én hívtam Hopenak szüksége volt rá-mondtam mit sem várva meg válaszát belebeszéltem

-Fel hozod a szobájába megmutatom hol van - indultam el felfelé és ő elvette és indult el vele

-Nem nem nem oda viszitek hanem az egyik gyakorobuborékba - szólt utánunk apa

-Miért? - kérdezte Steve

-Talán azért mert elégé mérges lesz és nem akarom, hogy ki végezzen mert mikor felkel akkor elégé mérges lesz nem gondolod? -

-Hát igen de akkor még meg fog iyledni és még mérgesen lezs ha nem lesz ott vele senki - mondta Steve

-Én ott maradok vele-mondta Alex

-Nem téged bánthat én maradok engem nem tud bántani - mondtam

-Engem se fog-jelentette ki Alex

-De komolyan te ki vagy? - kérdezte apa

-A lánya barátja - mondta és lenézett a kezében lévő novéremre erre már nem válaszolt szerintem kapott egy kis sokkot szóval intettem Alexnek hogy kövessen és fél vezettem a buborékba majd leralta az ágyra adott a fejére egy puszit és kiment

Hali itt a kövi rész remélem tetszik

Még  Egy Stark A Bosszúállók Között... Onde histórias criam vida. Descubra agora