Barátokból Szerelem...♡ /Desh ff./

4.♡

"Tudom törpe. De egyszer neked is le kell küzdeni. Gyere ne félj, én itt vagyok neked és nem eshet semmi bajod..."

Összeszorult torokkal és heves szívveréssel, állok fenn a színpadon és az ájulás szélén vagyok. Azi és Desh közben nagyban énekel, de Desh máshogy viselkedik. Olyan mintha udvarolna nekem. Őszintén, lehet, hogy csak bebeszélem magamnak ezt az érzést, de valahogy nem tudom azt elképzelni, hogy ez nem valós. Őszintén nagyon örülök neki, hogy udvarol.

/Desh szemszöge/

Gyerekek, én elképesztően szerelmes vagyok ebbe a lányba. Az a fajta szerelem, amit iránta érzek, leírhatatlan. A gyönyörű szemei, a mosolya, a törődése, az egész lénye, elvarázsol. Szívem szerint, világgá tudnám üvölteni, hogy mennyire szeretem. Azt terveltem ki, hogy a koncert végén, vagy újra felhívom a színpadra, vagy lent a backstage-ben megkérdezem, lenne-e a barátnőm, de félek, hogy ő ezt nem viszonozza majd.

/Adri szemszöge/

-Nekem te vagy az a lány,lány,lány...-énekelték a dal utolsó sorait Azi és Desh. -KÖSZÖNJÜÜK!-üvöltötte Desh.-HATALMAS TAPSOT MÉG EGYSZER ADRINAK!

A közönség visított, ujjongott, egyszerűen, még úgy is, hogy inkább a többieket halottam a fülesen keresztül, egyszerűen felemelő érzés volt ezt az egészet átélni. Imádom ezt a két embert.

/Desh szemszöge/

Amíg itt van még fenn a színpadon, meg kell, hogy kérdezzem, szeretne-e a barátnőm lenni. Komolyan mondon, nem bírom tovább nélküle. Ő az, akiért a halálba is mennék.

-Gyerekek, szeretnék kérni egy kis figyelmet!-mondom a mikrofonba majd a közönség is elcsendesedett, a csapat meg kérdő szemmel nézett rám, főleg Adri, aki már ment volna le a színpadról, de én még időbe elkaptam a kezét, és visszahúztam.
-Van itt most köztünk egy személy, aki az egész világot jelenti nekem, akiért, ha kell, a halálba is képes lennék elmenni. Ez a személy nem más, mint aki itt áll mellettem, Adri. Adri, lennél a barátnőm?