"Amíg ők elmentek játszani, én nekiálltam reggelit készíteni, mert a fiúkat ismerve úgysem ettek egy falatot sem, amikor egyszercsak megéreztem egy ismerős illatot..."
/Adri szemszög/
Hirtelen nem tudtam, hogy hogyan is kéne ezt lereagálnom, mert az illat nem másé volt mint Deshé. Amit tudni kell, én tokától bokáig bele vagyok zúgva ebbe a félistenbe. 10 mp után rájöttem, hogy azért nem ártana, ha felé fordulnék.
-Szia Desh. Mit szeretnél?
-Szia Adri. Csak jöttem megkérdezni, hogy mit főzöl és kell-e segítség?
-Gofrit fogok csinálni vanília öntettel és egy kis segítséget elfogadok.
-Okés, csak mond mit csináljak és csinálom.
-Az összetevőket összekevernéd?
-Persze.Miután ezzel megvoltunk kisütöttük a finom gofrikat. Közben beszélgettünk és úgymond kicsit jobban megismertük egymást.
-Srácok kész a kaja, gyerteek!-kiabáltam be nekik
-Jövüüünk!Komolyan mondom, mint egy marhacsorda, úgy jöttek a kajára. Bár az igazat megvallva mindig is tudtam, hogy szeretik a hasukat.
-Aztarohadt. Hugi, arany kezed van-szólt Ati.
-Támogatom-mondta Desh
-Én is-mondta Spacc majd a többiek. Bruno, Peti és Milán.
-Köszi srácok, viszont csak egy kérdés. Áthívhatom Amirát, Nikit és Rebit?
-Persze, csak nyugodtan.-mondták szinkronbanNemsokkal kesőbb már a lányokkal a szobámba ülve firtattuk a fiú témát. Mindenki elmondta, melyikük jön be neki. Nikinek Milán, Rebekának Ati, Amirának Peti, nekem pedig Desh. Igen jól hallotátok.
Hatalmas szerencsénkre már befejeztük ezt a témát, és az iskoláról kezdtünk beszélni, mert azt jó ha tudjátok, de mi mind a fiúkkal együtt, egy iskolába járunk. Kérdezhetitek, hogy egy csapat huszas éveiben járó fiatal minek jár iskolába. Nos egyetemen vagyunk és hála Istennek egy szakra járunk. Azt nem tudjuk, hogy ezt így hogyan, de igen.
Éppen ebbe a témába belemerülve beszélgetünk, amikor csak egyszer kinyílik az ajtó és ott áll előtte ő...
Írjátok meg, ha szeretnétek még folytatást, és köszönöm ha olvassátok❤
Kövi rész ha minden jól megy holnap lesz🥰
ŞİMDİ OKUDUĞUN
Barátokból Szerelem...♡ /Desh ff./
Hayran Kurgu"Nem értem azt, hogy hogy lehet szeretni valakit ennyire, de hidd el én itt leszek és megadok mindent higyj nekem..."