telt mult az idő..hónapok teltek el. elkezdtem normális munkákat csinálni. áxen szintén. az utobbi időben..sok volt az össze zörrenés..de azért meg voltunk..
olyan november eleje lehetett..mikor megint szerelembe estem egy fiuba.. az étteremben ahol felszolgálóként dolgoztam..az elején furcsának találtam a fiút. de egyre inkább beleszerettem ami áxennek is feltünk és had ne kelljen mondanom megint kicsapta a hisztit. bár ez számomra kivételesen pont jol jött hogy elmehessek egy kicsit. fájt a szivem..mert már nem voltam a bérgyilkos..csak sima ember..sima unalmas napokkal. és egy olyan kapcsolatban egy démonnal..aki teljesen hisztis lett azóta hogy nincs több küldetésünk. aztán..most ez a hirtelen érzés..megint. anno..is megölte azt a fiút aki tetszett..ha meg ezt megtudja..végem van..pedig olyan jo lenne megismerni azt a fiut. de a srác mondjuk nem érdeklődik irántam. ahj Lisa szedd össze magad. te nem vagy ilyen..
Milyen?!
-ilyen..romantikus izés..
-persze csak hogy az ember az idő folyamán változhat..és én is változom az már más kérdés hogy jo avagy rossz irányba e.
- neked ez én szerintem nem jo irány..a szerelem sosem vezet jóra..
-mondja az aki szerelmes szintén..
- az más..ez démon szerelem nem ember szerelem..a démon vigyázz a..kiválasztott élettársra..az ember meg..nos..eldobja..nem becsüli meg.
-aha. szoval értsem ugy hogy az a valaki engem csak kihasználna majd kihajitana..
-igen.
