Versek

Aggodalom

Minden másodpercben aggódik érte,
Sajnálja és fél hogy baja esik ,pedig senki se kérte.
Mikor nem válaszol egyből elkapja a pánik,
Másra se gondol,szinte már eljutott az álmáig is.

Eluralkodik rajta a pánik,
Egyre rosszabb gondolatok elkerítik.
Folyamatosan bánja ,hogy nem segíthet neki.
Indokolatlanul nyomasztja a bűntudat is.

Túlgondolása mindent rosszabbá tesz,
Hatalmasabbá teszi a félelmet.
Mardossa a lelkiismerete, szinte fojtogatja,
Sírógörcs kerülgeti az aggodalma miatt.

Fél,hogy meg bántja, és esetleg már nem is látja,
Nincs más rajta kívül, magányosan szánja.
Minden percében mellette akar lenni.
Szeretni segíteni neki, meg is menteni.

Émelyeg és rosszul lesz mikor rá gondol.
,,Miért nem tudom támogatatni folyton?"
Naponta ismétli kérdéseit,
Saját magát az őrületbe keríti.

Arcát tenyerébe temeti,
Patakokba fojnak könnyei.
Senkinek se tűnik fel ,hogy szenved.
Kívülről mindig boldog, barátságos ember...

Nem tudja mitévő legyen.
Kilátástalan, kétségbeesett lett!
Érzéseit elrejti,
Mivel senkit se érdekli.

Nem tud már semmit se tenni,
Próbálja túlélni monoton napjait.
Senki se veszi észre min megy keresztül,
Senkit se érdekel min mehet keresztül...