Reggel a idegesítő ébresztőmre keltem.Nem akartam ki kelni az ágyból de nem volt más választásom.Ki másztam a pihe puha ágyamból és egyenest a fürdő felé vettem az irányt.Le zuhanyoztam utána fel öltöztem tettem fel egy kis sminket a hajamat meg csináltam és készen is lettem.Utána le mentem a konyhába és készítettem egy bögre kávét magamnak csók annak aki fel találta.Kávé nélkül hulla lennék.
Megittam a reggeli megmententőmet és indultam is dolgozni.
Persze amikor sietek dolgozni akkor van dugó.Miért pont velem!?.Majdnem 2 órát késtem.Hiába siettem akkor is el késtem a tárgyalásról.Szuper 2.napom és már kések egy fontos tárgyalásról.
Nem volt értelme hogy be rontsak,hisz már nemsokára vége van.Ezért el ültem az irodámba és elkezdtem dolgozni.
1 óra múlva valaki be ront az irodámba.Azt hittem hogy le esek a székemről annyira meg ijedtem.
A főnököm volt az full vörös fejjel,az izmai meg feszültek.
-Hol a picsába volt?!!!-kérdezte és a szemei villámokat szórtak rám.
-Öm...elnézést csak...-dadogtam össze vissza annyira féltem.
-Csak mi?!,Tudja hogy milyen tárgyalás volt?-mondta még mindig vörös fejjel.
-Tudom, de...-és itt le fagytam nem tudtam szóhoz jutni.
-Mit habog itt?-üvöltötte az arcomba.
-Ha engedné hogy el magyarázzam.-mondtam és éreztem hogy könnyek vannak a szemembe.
-Hallgatom...-mondta keresztbe tett karokkal.
-Nagyon nagy volt a dugó az úton.-mondtam le hajtott fejjel.
-Komolyan ez a kifogása!?-és elkezdett gúnyosan nevetni.
-Igen komoly!És nem értem miért van kiakadva,nem értem hogy nekem miért kellett ott lennem azon a tárgyaláson nem én vagyok a cég főnöke.-förmedtem rá.
-Ne idegesítsen fel... Maga a titkárnőm,és az a feladata hogy mindenhova el kísérjem.-mondta nyugodt hangnemben.
-Oké,értettem!Elnézést többet nem fordul elő.-és bele néztem azokba a gesztenye barna szemeibe és szószerint el vesztem bennünk.
-Remélem is!-majd idegesen ki ment.Egész nap idegesített.Mindent velem csináltatott.Oké értem hogy nem lett volna szabad a 2. napomon késnem de nem én tehetek arról hogy dugó volt.
Délután 4 óra éppen pakolok össze,végre haza mehetek pihenni.Vagyis csak azt hittem.Amíg a főnököm meg nem jött.
-Hová,hová!?-kérdezte keresztbe tett karral.
-Haza,lejárt a munka időm-és pakoltam tovább a táskámban.
-Azt hiszi hogy késik majdnem 2 órát és most mehet haza?-nézett bele a szemembe.
-Mi!?Ezt hogy érti!?-kérdeztem idegesen.
-Úgy,kedves Melinda,hogy azt a 2 órát szépen le dolgozza.-és elkezdett nevetni mint egy bohóc.
-Tessék?Maga csak viccel?-kérdeztem és fel húztam az egyik szemöldökem.
-Nem szokásom.-mondta még mindig nevetve.
-Ezt nem teheti!!-ordítottam rá.
-De szóval itt vannak az elszámolások,nézze át őket és írja be a számítógépbe.Jó munkát!-mondta és ki ment.
Le rakja a papírokat az asztalra és ki megy.Ezt nem csinalhatja velem.Fuh de utálom.Le pakoltam a dolgaimat és el kezdtem dolgozni.Kemény 3 óra múlva végeztem.Azt hittem hogy soha nem leszek készen.Ki kapcsoltam a számítógépem és fel vettem a kabátomat és el indultam haza.Végre.Már csak a biztonsági őr volt a cégnél.Be mentem a parkolóba és végig olyan érzésem volt mintha valaki figyelne.Lehet hogy csak én vagyok hülye de komolyan minden egyes percben hátra néztem,de nem láttam senkit.Gyorsan be szálltam a kocsiba és elindultam haza.Ahogy haza értem,megnéztem a postaládát volt benne egy levél.Furcsáltam hiszen nem volt rajta a feladó neve vagy címe.Fel mentem a lakásba és megnéztem a levelet."Figyellek!Nem menekülsz előlem!"
Mi a szar?Ez mi? Gyorsan fel pattantak az ágyról és be húztam a függönyt.Nem tudom mi akar ez lenni de nagyon nem vicces!Tuti hogy valamelyik barátom szórakozik velem hiszen régen találkoztam velük.
YOU ARE READING
Főnökbe Szeretve! Tom Kaulitz
RomanceIgen jól sejted, szerelem volt első látásra. Teljesen és visszafordíthatatlanul beléd szerettem. Tudtam, hogy az életem fordulatot vett abban a szent pillanatban, ahogy megláttalak.