HAPpY (minsung)

Bevezetés

a koncert újabb hatalmas sikert aratott. a közönség őrjöngött. mindenki a nevét kiabálta.

"Han Jisung"

de őt ez nem töltötte el örömmel, már nem. félt. szorongott. nem akart ott lenni, de nem volt választása. a show-nak mennie kellett. minden sötét gondolatát el kellett rejtenie. a rajongói nem láthatták, hogy mennyire kényelmetlenül érzi magát.

újra egy mosolyt erőltetve arcára kifutott a nevét kántáló ember tömeg elé és meghajolt.

"Nagyon sokat jelent nekem, hogy támogattok és eljöttetek. Hadd halljak egy hatalmas sikolyt ha élveztétek a koncertet!" kiabálta a mikrofonba, majd a stadion újra zengeni kezdett.

••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••••

"Micsoda öntelt alak" kapcsolta el az adást Lee Minho.

újra a kezében lévő lapoknak szentelte figyelmét. még ma estig át kellett néznie az éppen lezárt ügye végleges jelentését.

egy ideje nem kapott érdekes aktát. sima rablások, vagy kicsinyes, féltékenységből fakadó, amatőr gyilkosságok. ennyi jár egy magasan képzett nyomozónak?

többre vágyott. valami izgalmas, csavaros ügyre. valami meglepőre. valamire ami felcsigázza és megerőlteti az agysejtjeit.

az utóbbi bűntettek hátterében két dolog állt jellemzően: szerelem és pénz. nem hitte el, hogy az embereket csak ez két dolog mozgatja.

egy fáradt sóhajjal helyezte a papírokat vissza a mappába. újabb unalmas, lezárt ügy.

összepakolta a holmiját és aktatáskájába gyömöszölte. lekapta a fogasról fekete kabátját, majd a villanyt lekapcsolva bezárta az irodát.

karórájára tekintett, 20:30 percet mutatott. ha nem siet lekési a buszát.

szedte a lábait, amilyen gyorsan csak tudta. befordult a főútra, ami a város szívébe vezetett. újra megnézte az időt. 20:40. még van esélye oda érni időben.

hirtelen egy fekete autó állt meg mellette és két ember azonnal rohant a szemközti épületből, hogy bekísérhesse az érkezőt. kinyílt a furgon ajtaja és nem más szállt ki, mint a híres rocksztár, Han Jisung.

a járókelők pillanatok alatt kiszúrták és mindenképpen közelebb akartak jutni hozzá. a testőrök alig győzték távol tartani őket az énekestől. néhányan átjutottak a védelmen ás Jisung nyakába ugrottak, vagy fotót szerettek volna készíteni vele.

összevissza rángatták és ordítoztak, a folyamatosan villanó és kattogó vaku fényekről nem is beszélve.

"Már csak ez hiányzott" morgolódott Minho, próbálva átverekedni magát a tömegen.

20:50 volt. a busz két perce elment már, mire Minho a megállóba ért. a következőre pedig még várhat egy jó ideig.

dühösen leült egy közeli padra és visszatekintett a hatalmas nyüzsgésre, ami a JYP épülett előtt zajlott. nem értette, hogy minek kell ekkora fejhajtás egy magát mutogató csinibaba miatt.

tapasztalatai szerint, a hírességek nyomós része nagyképű és kapzsi. akkor érzik magukat jól, ha ezernyi elkábult rajongó körbeugrálja őket. csak azért, mert sok ember által ismertek, azt hiszik, hogy bármit megtehetnek. könnyű életűnek tartotta őket, hiszen mindent megkapnak, nem?

ezzel szemben ő évek óta minden energiáját bevetve dolgozik azért az elismerésért amit kap és kijár neki. ő tesz valami értelmeset az emberiségért.

a gondolataiba mélyedve észre sem vette, hogy ilyen gyorsan eltelt az a tizenöt perc, ami a következő busz érkezését jelentette.

bemutatta a bérletét és helyet is foglalt az este felé üresedő buszon. elindultak, de amint a busz kanyarodott volna, egy hatalmasat fékezett. egy hangosan szirénázó és villogó mentő autó száguldott el mellettük. Minho követte a szemével és meglepődve felhúzta a szemöldökét, mikor látta, hogy a JYP épülete előtt állt meg.

'biztosan a nagy rajongásban valaki megsebesült' gondolta többet nem is törődve a dologgal.

hazaérve ledobta a kabátját a kanapéja hátára. éhes volt, és ha ő éhes volt, az azt jelentette, hogy a macskái még éhesebbek voltak.

három macskával büszkélkedhetett. egy jó ideje egyedül lakott, így ők voltak az egyetlen társasága.
a három jószág hangos nyávogással fogadta gazdájukat.

"Máris, máris" simította kezét végig Dori selymes bundáján, majd irányba is vette a macska kajás zacskókat.