Egy mágnes két pólusa (HyunIn)

1.

Jeongin szemszöge:

Be siettem angol órára, mivel már megvolt a jelző csengő, viszont nekem már ilyenkor a helyemen kéne ülnöm. A folyosón elhaladtam az angol tanár mellett, aki egy nálam talán 1 évvel fiatalabb diákkal beszélgetett. Nem vártam sokat, kihasználva ezt a kis időt, rohantam az angol terembe. Pont, hogy beléptem oda az első sor második padjába huppantam le, mivel ez volt a legközelebbi üres pad. Pont, hogy le ültem, és leraktam a cuccaim, az angol tanàr lépett be az ajtón, az asztalához lépett, és üdvözölte az osztályt.
- Jó reggelt gyerekek! Kettessével alkottam csoportokat, mivel projektmunkátok lesz a szünetben. - mindenmi egy sóhaj kíséretében hallgatta tovább ahogy sorolja tanárnő a projektpárokat.
- Yang Jeongin és Hwang Hyunjin-amint meghallottam társam nevét hátrafordúltam és szememmel kerestem hogy hol is ülhet. Pár másodperc múlva ki is szúrtam tanuló párom, a hátsó padban ült lábát felhúzva, sötétebb ruhadarabokat viselve rajzolt, majd egy kis idő múlva észrevett ezért visszafordultam és hallgattam tovább amit tanárnő mondja a párokat.
- Mindegy hogy milyen témát szeretnétek, de a határ ideig legyetek kész vele! Jó pihenést mindenkinek! - mindenki elköszönt illően majd hangos zaj lepte be a termet ahogy tanárnő kilépett. Ahogy összepakoltam siettem volna projekt társamhoz, de mire kész lettem ő már nem volt a teremben.

*time skip*

Amint végeztem az ebéddel siettem haza mivel valami programot terveztek a szüleim. De amint kiértem észrevettem páromat és odasiettem hozzá.

- várj!-visszahúztam csuklójától és bemutatkoztam.

- Yang Jeongin a nevem 17 éves!
-nagy mosollyal az arcomon nyújtottam neki kezemet, de ő kisebb-nagyobb habozással fogadta el.
- Hwang Hyunjin 18 éves, éés.. Ha jól tudom akkor te meg a tanuló párom?
-igen! - amint elindultunk elkezdtem beszélni majd észre sem véve hogy nem haza hanem máshova sétálok-
És mikor a karácsonyfa dőlni kezdett... Izé...
- Mi a baj? Rossz történt? Valakire rá esett?
-könnyes szemmel néztem Hyunjinra, amit észre is vett majd megállított-
-csak nem szeretik ha sokat beszélek...
- óhh Jeongin ez engem nem zavar. Sőt, imádom hogy sokat beszélsz!-nagy mosollyal az arcán engem nyugtatva kezdett el sétálni, amit én is követtem egy hatalmas mosoly kíséretében, majd folytattam mondandómat.

_________________________________

Köszönöm ha elolvastátok^^
Kritikát fogadok el, vagy csak tanácsot. A fogalmazásomon meg még próbálkozom alakítani:>