Csak úgy süvítettünk a pályán amikor valaki rádiózni kezdett nekem.
-Hol a fenében vagy?-hallottam meg a csapattársam hangját.
-A pályán
-Oké és kivel?
-Lando-val-feleltem olyan könnyeden mint ahogyan más a reggeli kávéját kéri a pékségben.
-Lando Norris-sal?-kérdezett vissza.
-Igen
-Érdekes-motyogta.
-Dennys forr a dühtől-tette hozzá.Chh, pláne! Még, hogy ő forr a dühtől.
-Erre már semmit sem mondok-motyogtam.
-Na akkor azt magyarázd meg nekem, hogy hogy a fenébe jutottatok fel a pályára?
-Lando elintézte, mert ő fog eddzeni engem-magyaráztam.
-Azt képzelem, hogy fog eddzeni-kuncogott valaki a háttérben.
-Csak nem?-csillant fel a szemem. Arthurra gondoltam. A srác a legjobb barátom, de mivel Charles-szal nem tudunk egymás mellett nyugodtan meglenni így a mini Leclerc-el sem tudok találkozni csak versenyhétvégéken.
-Arthur az, igen-felelte Ollie.
-Végre már!-sóhajtottam.
A rádiózásnak vége lett és mi is lejöttünk a pályáról.
Amint a boxutcába hajtottunk megpillantottam a két srácot a garázsom előtt állva. Elkezdtem kiszállni az autómból majd Landohoz mentem.
-Jó a tempód-jegyezte meg.
-Ez rád nézve nagy vereség-vontam vállat.
-Megéri-vonta meg ő is a vállait majd mosolyogni kezdett.
-Mégegyszer köszönöm!-öleltem meg.
-Adósod vagyok!-Adósom?-dobta a kesztyűit a sisakja mellé.
-Igen-bólintottam majd mentem volna oda a garázsomhoz.
-Mondjuk egy vacsorával?-kiáltott utánam amit még az is hallott aki Abu Dhabi másik végében lakik.
-Vacsorázni hívsz egy lányt aki tudja, hogy neked kapcsolatod van?-hunyorítottam és közben mosolyogtam.
-Lehet butaság, de lehet, hogy te és az a lány-vágtam bele.
-Egy és ugyanaz?
-Én is ezen gondolkozom már egy jó ideje-sóhajtottam.
-Tudod mit benne vagyok abban a vacsorában!
YOU ARE READING
A srác akivel neten beszélek...(Az edzőm)
Aventura•Mia Wilson forma 2-es versenyző. Lyon-ban született és ott is él. Gyerekkorát Charles Leclerc féle társasággal töltötte majd amikor a srácoknak bejött az élet eltávolodtak egymástól. Daniel Ricciardotól kér segítséget, hogy valaki legyen az edzője...