Péntek van, ma lesz az első és a második szabadedzés. A tegnapi nap Miaval nagyon jó volt, viszont aggódom, mert túl jó volt a tempója, ami rámnézve nem jelent jót.-Jó reggelt!-sétáltam le a lépcsőn majd Daniel-el találtam magamat szemben.
-Jó reggelt!
-Gyere reggelizni-invitált oda az asztalhoz.Leültem az asztalhoz és pincérek már hozták is a reggelimet.
-Akkor beszélgessünk-kezdett bele az előttem ülő srác.
-Mia-ról lenne szó?-kérdeztem.
-Igen, róla!-bólintott.
-Ez nem az aminek látszik-hadonásztam a kezemmel.
-Lando nekem mondhatsz bármit-vont vállat.
-Vak még nem vagyok-Tudod, hogy van az a netes lány...-vágott bele.
-Merem állítani, hogy a netes lánnyal töltötted tegnap az estédet.
-Azt mondod, hogy Mia...-sóhajtottam.
-Szerintem-vont vállat.
Őszintén, kétlem! Ekkora véletlen nem lehet bár igaz, hogy az én fejemben is már megfordult, de szerintem nem ő az.
Megreggeliztünk majd felmentünk az emeletre a szobáink fele.
-Mellékesen, Mia a vörös rózsát szereti legjobban-szúrta még oda a srác mielőtt bement a szobájába.
Hát persze, ki gondolta volna.
-Szia Lando!-kiabált a folyosó végérűl ez a gyönyörű angyal.
-Szia Mia!-fordultam meg.
-Neked Daniel mellett van a szobád?-kérdztem.-Igen, így jobbnak látta.
-Nem akart egyszobában sem lenni mert tudja milyen vagyok-kuncogott.
-De gyere be nyugodtan-invitált a szobájába, kérdés nélkül bementem.-Miért, milyen vagy amúgy?-csuktam be magam mögött az ajtót.
-Volt, hogy Danny-t lerugdostam az ágyról-nevetett.
-Hát ez nagyon jó-nevettem.
-Te voltál már reggelizni is?-kérdeztem.-Igen!
-Elsőként voltam ott, meg is jegyezték-csavargatta a szemeit.-Mellékesen, hogy érzed magad így az év utolsó futamhétvégéjén?-bombáztam őt a kérdéseimmel.
-Hmm, viszonylag jól-vonta meg a vállait.
-Fáradtan azt bizton állíthatom!-Mind fáradtak vagyunk-motyogtam.
A lány csak elmosolyodott majd elővett pár ruhadarabot a bőröndjéből.
-Felöltözöm, de a fürdőben is öltözhetek, ha arról van szó-mondta.
-Elfordulok-feleltem azonnal amint végig mondta.
-Mellékesen...van egy barátnőd, nem?-kérdezett rá a lány majd beugrott amit Daniel mondott.
-Neked pedig barátod...nem?-motyogtam majd megfordultam elfeledve, hogy épp öltözik.
-Lando!!!-kiabált rám, de le sem tudtam venni róla a szememet. Csak a póló hiányzott róla, de tökéletes teste van és minden testi adottsága megvan.
-Lando, nem hallottad, hogy szóltam?-kapta fel a pólóját.-Sajnálom, elkalandoztam-szökött ki a számon mire látszott rajta, hogy meglepődött.
Mellékesen talán direkt nem említettem...
Mia hasán volt egy heg, ami megzavart egy kicsit.-Amúgy-nyúltam a pólója szegéjéhez.
-Lando, mit csinálsz?-nézett mélyen a szemembe.
-Ne értsd félre-néztem a szájára.
-Nem akarok semmi olyat tenni veled amiben te nem vagy benne!-Akkor miért a pólómba benyúlva fogod a derekamat?-billentette oldalra a fejét.
-Mi ez a heg itt?-raktam rá a kezemet mire a padlót kezdte el bámulni.
-Mia, ezt apád tette?-kérdeztem remegő hangon.-Igen-motyogta.
-Jézusom-csóváltam a fejemet majd a fejénél fogva magamhoz húztam és megöleltem amit ki is használt és még erősebben kezdett el ölelni.
-Annyi fájdalmat okozott nekem-sírta el magát.
-Jajj ne, ne sírj Mia!
-Túl kell lépned rajta-fogtam meg a vállait és a szemeibe néztem.-Te már csak tudod-sóhajtott, majd visszabújt az ölelésembe.
-Mia gyere...!-nyitott be Daniel.
-Mindig ki tudom fogni, hogy akkor jöjjek amikor nem kéne?-Igen-feleltük egyszerre Miaval.
-Baj van Mia?-kérdezte a srác.
-Már nincs-sóhajtott.
-Mit akartál mondani?-Hogy gyere reggelizni
-Már megvolt-felelte könnyedén.
-Ohh hát jól van!
-Utána Landohoz akartam menni, hogy jöjjön már velem, de mivel itt vagy így könnyebb-magyarázta.-Oh hát persze megyek-mentem oda hozzá, de az ajtóban állva arra a döntésre jutottam, hogy vissza kéne menjek Miahoz.
-Várj Danny!-szóltam hozzá majd vissza mentem a lányhoz aki ugyanúgy állt a szoba közepén. A homlokára egy csókot nyomtam majd kiszaladtam a szobából.
-Milyen romantikus vagy!-jegyezte meg Ricc.
-Tudom-vontam vállat.
-Várj Lando!-állt ki az ajtóba a lány majd szaladni kezdett felém és egy hatalmas lendülettel megölelt amitől a lábaimon alig tudtam megmaradni így elestünk.
-Ezt nem így terveztem-nevetett mire én és Daniel is.Felkeltünk a földről majd nyugodtan megölelt.
-Köszönöm, hogy ilyen vagy hozzám!-sóhajtott.
-Szeretlek!-motyogta majd Danielre néztem aki a szája elé kapta a kezét. Látszott rajta is, hogy meglepődött. Akkor vajon én mit érezhettem.Ig & Tiktok: rebs_writer
YOU ARE READING
A srác akivel neten beszélek...(Az edzőm)
Adventure•Mia Wilson forma 2-es versenyző. Lyon-ban született és ott is él. Gyerekkorát Charles Leclerc féle társasággal töltötte majd amikor a srácoknak bejött az élet eltávolodtak egymástól. Daniel Ricciardotól kér segítséget, hogy valaki legyen az edzője...