Megmentés!

382 26 0
                                    

Hyunjin pov

Reggel ismét lementem az alagsorba Jisunghoz,de a látvány ami ott fogadott nem volt a legszebb.

véresen , félholtan, hófehér ajkakkal pillantottam meg az omegát.
Ekkor eszembe jutott hogy amióta itt van nem kapott se enni se inni.

Ennek nem kéne érdekelnie de mivel Jisung egész hamar és mindent bevallott, kicsit meg esett rajta a szívem.

Azonnal eloldoztam a kezét amiben alíg volt vér.
-Minho gyere ide! Üvöltöttem ki az említettnek. Mikor belépett az ajtón intettem hogy jöjjön oda.
-hozz egy új fecskendőt, vizet, és az elsősegély dobozt! És szólj Jacknek hogy jöjjön be mert szükség lesz rá. Utasítottam. Jack egyébként a magán orvosom.

Mikor a másik alafa mindent behozott először a földre fektettem a fiú élettelen testét majd a fejét Minho ölébe tettem. A fecskendőbe vizet szívtam majd benedvesítettem a fiú ajkait. Mikor megérezte a nedves folyadékot kicsit engedett ajkai szorításán és a vizet a szájába engedtem. Szerencsére nyelni tudott így miután elfogyott az eslő adag, úgyra szívtam a fecskendőbe majd ismét az omega szájába engedtem. Miután kissé visszatért a színe megkértem Minhot hogy fogja le annyira hogy ne tudjon kapálózni.

Fertőtlenítőt nyomtam az egyik vatta pamacsra majd elkezdtem először a sebek körül majd egyre beljebb haladva a belső részét is lefertőtleníteni. Szerencsére elvégeztem valameddig az orvosit így annyi tapasztalatom van hogy magamat vagy a társaimat megmentsem.
Miután befejeztem a fertőtlenítést, az infúziót beszúrva, Minho karjaiba adva Jisungot le vittük az orvosi szobába. Jack már ott várt és amint meglátta a fiút beöltözött és betolta a kis omegát a műtőbe.

2óra múlva kinyilt az ajtó és hordágyon kitolva vissza vittük Jisungot a betegszobába. Közben megérkezett Bang Chan így őt leültettük az omega mellé.

Miközben készülődtem dobtam egy üzenetet apámnak hogy Felixéknél minden oké volt és hogy izgatottan várom mikor lesz az esküvő...

Felix pov

Alig várom a holnapot! Megint láthatom az alfám!

Reggel apám keltett hogy ma bevetésre visz. Egy pincében volt elrabolva az egyik kémünk akit kikellett mentenem. A lövészek elintézték az őröket én pedig naívan előre mentem hisz azt hittem nincs több őr. Nagyon tévedtem. Hirtelen egy ember meg ragadott és magának háttal állítva fegyvert fogott a fejemhez.

-ha kiáltasz lelőlek. Suttogta az ismeretlen. Eközben a lövészek elkezdtek leindulni a lépcsön így az egyik mélyedésbe behúzott az (illatáról megítélve) alfa elrablóm.
Meg akartam szólítani az egyik zakósat de a még mindíg ismeretlen alak befogta a szám egy kendővel.
Valószínűleg valami nyugtatóval itatott kendő lehetett mert a szemeim kezdtek lecsukódni.

Mikor felkeltem egy sötét szobában voltam az ágyhoz kötözve egy szál alsónadrágban. A falon átszűrődő hangokból kiszűrtem hogy engem ma bizony itt megfognak erőszakolni.

Kissé bepánikoltam mert Hyunjinnak tartogattam a hátsómat és nem akartam egy kiéhezett faszival lefeküdni. Hirtelen eszembe jutott a fülbevalóm. Apámtól kaptam miután egyszer kiskoromban elraboltak. A kezemmel addig erőlködtem míg elértem a kis tárgyat és benyomtam rajta a kis gombot. Az ékszer egy chipet rejt mely álltal apám megtalálhat bárhol legyek ezen a bolygón. Reménykedtem hogy valahol Szöul környékén vagyok és apám az előtt megtalál mielőtt az ismeretlen meg unja a szomszéd szoba vendégét. Miközben tehetetlenül vártam azon gondolkodtam hogy milyen romantikus lenne ha Hyunjin mentene meg. Gondolat menetemet egy hölgy szakította meg aki halkan besettenkedett a szobába.

Vérfoltok | Hyunlix | omegaverseWhere stories live. Discover now