Ellenség?-BAKUGO READING

"Megy le a nap...." |13.rész|

-Meg kell erősödnöd. Még erősebbnek kell lenned drágám. Rikut nagyon tarts szemmel! Csapatba mozogj mindig kincsem! Sokat légy a tanáraid társaságában, főleg az elsőszámúval. Muszáj beszélned All Might-tal. Tudasd vele hogy az én lányom vagy. Ne feled... megy le a nap!
Diana... Riku más mint a többi gyermek...
Később, mindent megmagyarázok neked kincsem!-hallotta édesanyja hangját, Diana.

-Riku!-ült fel Diana az ágyon, a katédereket egy mozdulattal kitépve testéből. Felpattant az ágyból, majd határozottan az ajtó felé kezdett el sétálni. A kórházi ajtó kilincsét a kezébe véve.

-Nocsak nocsak... ennyire fontos volna számodra a család?-felelte egy idegen hang Diana mögül.

A lány szép lassan megfordult. A kórházi ágy mellett, a fotelban ücsörgött egy furcsa ember. Világos, kékes haja van. Testén különböző helyen kézfejek.

-Ki vagy?-nézett Diana komoran a férfire.

-Shigaraki Tomura.-helyezte kényelembe magát a fotelen.
-Hálás vagyok hogy élsz még Diana...-terült szét arcán egy hatalmas, rémisztő vigyor.

-Honnan tudsz rólam?-kezdett el közelebb sétálni. Nem érződött benne a félelem, hideg vérű.

-Személyesen ismerem az édesanyádat Diana...-búgta a férfi.

-Az anyám meghalt. Állj elő új kamu történettel!-ordibált Diana.

-Riku igazán aranyos kisfiú. Kár hogy megszületett.-nézegette meg a körmét.
-Nézd csak, még virágot is kaptál. Tizenkét szál rózsát.-vette kezébe az ágy mellett lévő szekrényről a virágokat, melyek egy szempillantás alatt elporladtak.

-Honnan tudsz rólam, és a családomról?- ismételte meg a kérdését, majd ökölbe szorította karját Diana.

-Attól még, amiért vakon jársz a világba, más nem fog!-nevetett fel hangosan.

-Elhallgass! Semmit sem tudsz rólam!-ordította.

Diana teste mozgásba lendült, rohamosan kezdett el futni a férfi elé. Öklét teljesen bevonva képességével. De... egyszer csak eltűnt, mi előtt még hozzá érhetett volna.
Egy hatalmas ütés érte a lány hátát, minek hatására a földre rogyott.

-Szánalmas és lassú vagy! Nem csodálom hogy Alissa ennyire félt téged és Rikut!-nevetett fel.

Egyszer csak egy füstös alak jelent meg a szobába.

-Induljunk Shigaraki úr.-szólalt meg a füstös.

-Majd még találkozunk, Diana...-lépett be a portálba, majd kezével integetve, elhagyta a szobát.

-Hova tűntél te nyamvadék!?-nézett körbe szobába.

Diana megragadta a fotelt, majd a falhoz vágta, mi hatalmas dübbenéssel földet ért.

-Diana...-szólalt meg az ajtóba egy félénk hang.

A lányt nem érdekelt semmi. Megakarta ölni a férfit! Nem hajtotta semmi más előre. Abban a pillanatban öcséről is megfeletkezett. Nem nézett az ajtó irányába. Karját tartotta csak felé. Melyben eddig egy soha nem érezhető bizsergő érzés lapult.
Karjára pillantott, mely lángolt. Megijedt. Ilyesmire még sosem volt példa.

"-Megy le a nap.... megy le a nap..."-mormolta magában, az álmába hallott édesanyja mondatát.

Karjáról fokozatosan elszálltak a lángok.
Végre az ajtóra nézett, hogy lássa, ki is szólt hozzá.
Bakugo állt az ajtóba, kezébe Rikuval. Katsuki arcán megdöbbenés ült, míg a kisfiúén egy afélé magára ismerés.
Diana a padlóra rogyott, ugyan nem azért, mert rosszul érezte magát. Egyszerűen csak emésztette az előbb történtek.
A fiú egyszerűen csak kiugrott Bakugo kezi közül, s Diana elé szaladt.