Talán végig itt voltál?🩵

vissza a suliba, koliba

Baratnommel találkoztam vasárnap reggel, hogy menjünk a buszomhoz ami egyenes Shorehavenbe megy.
Ez lesz az első hogy egy egész hetet ott fogok tölteni és várom nagyon.
Már a buszon ülök, út közben fell szállt még néhány kolis kozottuk 3 osztálytarsam is.
Nagyon jó fejek és szeretet teljesek ami tetszik, sok remenyem van ebben a koliban és az iskolában is.
Megerkeztunk, le szalltunk és célba vettük a kollégiumot .
Felmentem kipakoltam , elrendeztem a cuccaim, otthon éreztem magam.
Lementem az osztalytarsaimmal és sokan lent ültek az aulában , beszélgettek, kedvesek voltak.
Mar most megszerettem őket.
Megpillantottam Jaket is a sok gyerek között.
Igazán belevaló , helyes srác, eszméletlenül nagy tisztelettel és szívvel.
Tipikusan a lányok álma.
Le ültem közéjük eleinte félve de utána megtaláltam velük a közös hangot.
Nevettünk, beszélgettünk és meg szerettem őket.
Másnap reggel suliba készülődtem, szobatarsammal, Zoéval együtt.
Az iskola tetszett , nem voltak annyira gázosak a tanárok sem mint amennyire hittem, jól el telt az idő.
Már a kollégiumban ebédeltem Zoéval és a mellettünk lakó 3 lánnyal, ők is rendesek voltak, ezután megerkezett Jake a szobatarsaval, Dannyvel. Le ültek hozzánk enni, egyre jobban kezdtem bele esni a gyönyörű barna szemeibe.
Délután ki mentünk a játszótérre elég sokan szinte a fél kollegium.
Ezután Jake el akart minket vinni egy helyre ami nem messze helyezkedik a kollégiumtól.
Elindultunk 4-en , én , Zoé , Jake és Danny.
Egy focipalya volt amellett egy kicsit régebbi kilátó volt.
Nagyon szép volt onnan a kilátás és nyugalommal töltött el ott lenni Zoéval és Jakel, Dannyt meg nem annyira ismerem de ő is egészen kedves volt velünk.
Jó volt velük időt tölteni.
Éreztem hogy végre jó helyre kerültem.
Megtalaltam azt a helyet ahol boldog vagyok és nem érzem magam különcnek.

-kezdek belezúgni - mondtam Zoénak miközben alváshoz készülődtünk.
-próbálj felé közeledni - adta a tanacsot de nemtudom hogy kéne elkezdni.

Este kint ültünk a folyosón Jakel és Zoéval, és ki jött egy fiú hozzánk.
Láttam mar sokszor mindig kint van dohanyozni, és úgy látom nem igazán bírja Jaket.
El akartam felejteni őt ezért elkezdtem beszélgetni ezzel a sráccal , egyébként a neve Tom.
Össze jöttem vele , annak a remenyében hogy elfelejtem Jaket és tovább lépek, nem sikerült.
Elmondtam mindent Tomnak hogy miért vagyok vele és hogy még mindig érzek valamit Jake iránt és ez igy nem jó , de együtt akart velem maradni.
Ki borultam, le ültem a koli lépcsőjére és gondolkozni kezdtem , miközben meglattam Jaket hogy épp felém tart, oda gugolt hozzám és karjait az enyemre helyezve, kerdezte mi a baj.
Elmondtam neki mindent, hogy kezd sok lenni Tommal a kapcsolatom és elegem van.
Nyilván pont ebben a pillanatban jött le Tom. Végig nézte ahogy ott ülök Jakel lent és ott gugol előttem.
Nem érdekelt , az se ha szakít velem jó volt a fiú közelsége és nyugalmi állapotot okozott nekem amiert hálás voltam.
Felálltam és be sétáltam a hátam mogott meg Jake jott utánam.
Tom írt hogy menjek ki beszéljük meg , oda adtam Jakenek a telefont hogy válaszoljon neki. Elintézte hogy ne keljen ki mennem.
Be sokkaltam.
Az érzések tomboltak bennem. Egyszerre utálat , szeretet, szerelem, fájdalom.
Felmentem és elsirtam magam.
Hiába próbálom elfelejteni , őt nem fogom tudni. Legalabb is azt hittem míg be nem sétált az életembe egy más nemzetiségű fiú, Danya.
Együtt voltam még Tommal de már teljesen érzelem mentesen.
Beleszerettem Danyaba, nemtudom miert és azt sem hogy hogyan történt.
Adrenalint adott nekem, amit észre vett Tom is. Egy kis konfliktus utan Tommal végeztem.
Danya lebegett a szemem előtt és 0-24-ben a gondolataimban is.
Joba lettem egy lánnyal , Jessica a neve és szinte a legjobb barátnőm lett, mindig vele beszélem meg a gondjaimat a boldogságaimat, a lelki társammá vált.

-Jó látni, hogy boldog vagy és azt az adrenalin löketet amit kapsz , ha meglatod , jó érzés látni hogy boldog vagy, remélem igy is marad- áradozott nekem Jessica, örültem annak hogy igy tetszik neki a boldogsagom, ez sokat számít nekem.

Egész este beszélgettünk és zenét hallgattunk, utána álmosan dőltem be az agyamba hogy ki pihenjem magamat.
Egy új nap virradt.
Van egy fiu, Krisz, aki szintén kollégista és vele szoktam beszélgetni Danyaról. Este szólt hogy írjak rá Danyara hogy szeretem.
Kissé be pánikoltam igy habozva de annyit irtam a fiunak hogy "szeretlek".
Vissza írt beszélgettünk és megegyeztünk annyiba hogy barátok maradunk. Aha, nem.
Másnap ki derült hogy egyik osztálytarsam és egy másik fiú írtak nekem a telefonjáról, aminek hallatán magamba zuhantam. Nem voltam soha letörva szakítás vagy visszautasítás miatt ,de valahogy ez fájt. Nagyon fájt.
A barataim nem ismertek rám , nem voltam hajlandó megszólalni vagy enni, amit ettem vissza hánytam, és a folyamatos mosolygásom eltűnt, mintha ki törölték volna.
Rosszul voltam, a pánikrohamjaim előtörtek, pedig már több hónapja nem voltak. Úgy éreztem magam mint egy zombi, semmihez nem volt erőm , minden boldogság és pozitivitasom el szállt.
Minden rossz egyhelyen össze gyűlt egy időben, össze voltam szakadva. Megszüntek az érzéseim, a fájdalom és a szomorúságon kívül.
Elég sok idő telt el igy pontosan 1 hónap, elvette az érzéseimet, de nem tudok rá haragudni hiszen megtanitott igazán szeretni és megmutatta milyen az ha valaki igazán fontos számomra.
Éppen hogy túl tettem rajta magam, a szomszéd szobában lakó lány, aki a Ginny névre hallgat, vissza nem hozta az összes fájdalmat és kínt amit át éltem majdnem 2 hónap alatt.