Gyengültem vagy erősödtem?

11 0 0
                                    

hogy hogyan csinálta ?
Elkezdett beszélgetni Danyaval, a szívem mélyen még őrülten bele voltam esve és erről ő tudott.
Valószínű bosszúból tette hiszen előtte pár héttel azzal a fiúval volt köztem néhány dolog aki neki tetszett.
De én le írtam a fiúnak hogy nem akarok tőle semmit és hogy hagyjon békén, és azt is hogy Ginny jobbat érdemelne egy olyan fiutol aki csalja a lanyokat.
Elkezdett beszélgetni Danyaval, hivasoztak szinte minden egyes nap és
találkoztak az iskolában is.
Nagyon jóba lettek, szinte nem volt olyan hogy egymás nélkül lettek volna.
Ki voltam akadva. Féltem hogy őt is elveszi tolem, ugy éreztem mindent elront ami jó történik bárkivel.
Le ültem Ginnyvel beszélgetni, hogy még mindig mennyit jelent nekem az a fiú és hogy megerdemlem azt amit most kapok, de kurvara faj még akkor is ha elvileg "nincsen köztük semmi".
Konkretan meg tudtam volna mindkettőjüket folytani.
Idővel ez az érzés le csillapodott, elfogadtam, hogy hiába fáj ezen nem fogok tudni változtatni.
Elfogadtam.
Egy jó ideig nem kellett senki, ki ölte belőlem az érzéseket teljesen.
Napról napra egyre kevésbé érdekelt Danny és Ginny hülyesége.
Túl tettem magam rajta, viszont még mindig senkit nem tudtam szeretni, aztán jott egy extra nagy fordulat, újra be sétált az életembe Jake, fellángolasnak tűnt.
Péntek van , uton vagyok hazafele, már nem messze vagyok az otthonomtol, ahova egy ilyen fárasztó hét után megváltás volt vissza térni.
Fárasztó, és egyaránt rossz és jó élményekkel teli hetem volt.
Holnap , azaz szombaton kosármeccs lesz, amire barátnőmmel Rékával és néham haverommal megyünk.
Ahogy be értünk a csarnokba megpillantottam Alent. Őt.
A story az annyi, hogy 1 évvel ezelőtt egy egész nyáron át bele voltam zúgva, nagyon meg voltam érte hallva.
Azóta sok minden változott , rengeteg dolog.
Ahogy meglattam a szívem mintha ki akarna ugrani a helyéről, nemtudom miert, nem gondoltam volna hogy ez lesz, azt sem hogy játszani fog.
Jó meccs volt , vesztett a Phoenix, de számomra tökéletes meccsé tette ezt Alen.
Egész hétvégén rajta járt a fejem, azon hogy mit éreztem iránta tavaly nyáron és hogy vajon miért váltott ki belőlem ilyet mint amit akkor éreztem amikor 1 évvel ezelőtt meglattam.
A következő hetem a kollégiumban ugy telt mint a többi , unalmasan, unalmasan és unalmasan, viszont egy valami változott.
Eltűnt a fájdalmam és a szomorúság, épp ahogy Jaket is kivertem a fejemből
Pénteken sietve mentem haza hogy oda érjek a 18:00-kor kezdődő kosármeccsre, amelyen reményeim szerint ott lesz Alen is.
Ahogy oda értünk és le ültünk a kilátóra várva a meccs kezdetét, Alen ott melegített a pályan, dobálta a kosárlabdat és játszottak a csapattársaikkal.
Ugyan az az érzés tört rám a semmiből mint legutóbb.
A szívem dobogott, majd ki ugrott a helyéről, nem tudtam a szemem le venni róla.
Megfogott, nemtudom hogy mi ragadt meg benne , a gyönyörű óceán kék szemei vagy a szőke haja, esetleg az hogy kosarazik.
Fogalmam sincs.
Egyszerűen újra az a láng ég bennem mint akkor nyáron.
Egész végig a hétvégén és a suliban egyaránt ő járt a fejemben.
Azt hittem ha Shorehavenbe megyek akkor talán megtalálom azt az embert aki tényleg megfog és igazán szeretni tudom és ő is viszont érzi majd ugyan ezeket.
Sok emberre mondtam azt hogy jól néz ki vagy hogy az a tipikus kijelentés hogy "ő most más", de nem találtam.
Még csak egy olyat se aki tenyleg megfog mégha őt én nem is ,de még ez sem volt meg.
Sokat gondolkoztam ezen hogy vajon ki lehet, és rájottem, hogy mivan ha nagyon rossz helyen keresgélek.
Lehet hogy akit kerestem az végig ott volt a szemem előtt csak nem vettem észre, végig egy olyan ember volt akit nagyon mélyen de mindig is szerettem.
De amint Alent meglattam éreztem valami különlegeset.
Ő az a fix pont, aki mindig vissza jön.
Felteszem magamnak a kérdést :
Talán végig itt voltál ?

Talán végig itt voltál?🩵  Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon