Hádész lánya(Percy Jackson ff.)

•5•

A következő néhány napban "beilleszkedtem" a tábor rendjébe.

Reggelente ógörög nyelvet és irodalmat tanultam Annabeth-től és jelen időben beszéltünk az istenekről.

Az ógörög nyelv tényleg könnyen ment.

A nap hátralévő részében olyasmit kerestünk amiben jó vagyok.

Kheirón próbált íjászatra tanítani.Nem voltam rossz benne,de valahogy nem éreztem komfortosnak.

Futásban sem voltam rossz.Még sem tudtam mit kezdeni azzal,hogy konkrétan fák hagytak le....

A birkózás...Na azt inkább hagyjuk is.Nem voltam valami nagydarab és Clarisse előszeretettel döngölt a földbe.

A legrosszabbul mégis a kenuzás ment.A víz mintha szórakozna velem.Bár nem is bántam.Sosem szerettem a vizet...

Tudtam,hogy figyelnek.Mégis csak én voltam aki legyőzött egy küklopszt...A botját kitették a Nagy Házba.

De nem voltam olyan erős mint Árész gyermekei és nem voltam olyan jó íjász mint Apollón gyerekei. Nem bántam jól a fémekkel mint Héphaisztosz leszármazottai és nem értettem se a szőlőhöz vagy a növényekhez mint Dionüszosz.

Luke próbált felvidítani,de kevés sikerrel.

De nem éreztem jól magam.

Itt is kívülálló voltam mint mindenhol.

Az egyetlen amivel azonosulni tudtam az a keserűség ami Luke-ból áradt az apja iránt.

Egyszerűen nem tudtam elképzelni,hogy miért nem ad valami jelet.Vagy ismer el engem.

Ennyire béna lennék?Nem vagyok méltó a figyelmére?A szeretetére??

-Gyere Mar,ma vívni megyünk!-karolt át Luke.-Hátha abban jó leszel.

És jó is voltam.Az alapokkal kezdtünk:szúrás,vágás.

Szalmával kitömött bábukon gyakoroltunk,görög páncélzatban.

De egyszerűen egy kard sem illett a kezembe.

Luke minden tőle telhetőt megtettt,de nem találtuk meg a megfelelőt.

Páros vívás következett utána.

Luke lett az én párom.

-Te kis mázlis.Luke az utóbbi 300 év legjobb kardforgatója!!-szólt az egyik táborlakó.

Nem fogta vissza magát csak azért,mert lány vagyok. És,mert csak 9 vagyok.

Tűz lobogott a szemében ahogy hárításokat, szúrásokat és védéseket mutatott.

-Ne engedd le a kezed Mar,folyamatosan védd magad!

Követtem az utasításait mégis eltalált.

-Ne annyira fel!!!Törj előre!Most hátra!-utasított.

A szünetre már csorgott rólam a víz.

De Luke utána sem hagyott nyugton.

A végére teljesen elfáradtam.

-Tehetséges vagy!!Kíváncsi vagyok mire lennél képes egy rendesen súlyozott kardal.-mosolygott rám.

Lefürödtünk.

Vacsoráig leültem az amfiteátrum egyik szélébe.

-Hát te?-jött utánam Luke.-Miért nem vagy a többiekkel?

-Szeretek egyedül lenni.

-Azt itt nehéz elérni.Főleg ha ennyire ügyes vívó vagy.

-Te jobb vagy nálam.

-Én már évek óta itt vagyok.

-Kié az a négy üres bungaló?-tereltem el a témát.

-A Nyolcas az ezüst ház Artemiszé-ült le mellém.-Egész életére szüzességi fogadalmat tett.Ezért nincsenek gyermekei.A házat tiszteletből építették neki.

-Értem.És a másik három.Azok a "Nagy Triász" házai?

-A Kettes Héráé.Ezt is tiszteletből építették.Ő a házasság istennője,szóval nem keveredik viszonyokba halandókkal.A férje viszont...Ha azt mondjuk a "Nagy Triász" a három nagy hatalmú testvért értjük ezalatt,Kronosz fiait.

-Zeusz.Poszeidón és Hádész.

-Pontosan.A titánokkal vívott nagy csata után átvették apjuktól a világ fölötti hatalmat és kisorsolták ki mit ural.

-Zeusz kapta az eget,Poszeidón a tengereket és Hádész az Alvilágot.

-Igen.

-De Hádész-nak nincs itt háza!!

-Ahogy helye sincs az Olimposzon.Megvan a maga világa oda lent....

-De hát Zeusz-nak és Poszeidón-nak is rengeteg gyereke van a mítoszok szerint.Mégis üresen állnak.

-Kb hatvan éve a második világháború után a "Nagy Triász" megegyezett,hogy nem nemzenek több hőst mivel a gyermekeik hatalmas erőkkel bírtak és túlságosan befolyásolni tudták a világot.Te is tudod, hogy alapvetően a második világháborút Zeusz és Poszeidón fiai vívták Hádész fiai ellen.A nyertesek Zeusz és Poszeidón,kényszerítették Hádészt,hogy esküdjön meg a Sztüx folyóra,hogy nincs több halandóval való enyelgés.Bármennyire nem volt ínyére az egész.

Mennydörgés hallatszott.

-Értem.És megtartották ezt az esküt?

-Zeusz megszegte.Amikor a fivérei ezt megtudták... Nos hát üldözni kezdték Tháliát.De még így is majdnem sikerült elérnie a tábort.De a lány az életét adta néhány barátjáért.

Felmutatott a hegy tetejére.

-Megparancsolta szatír segítőjének,hogy a másik két félvért vigye biztonságba míg ő feltartja a szörnyeket. Thalia így egyedül maradt a támadók ellen.Amikor meghalt,Zeusz megsajnálta.Magas fenyőfává változtatta amit ott látsz.Szelleme még mindig segít védeni a völgy határait.Ezért nem tudnak átlépni rajta a szörnyetegek.Csak is akkor ha valaki szándékosan idézi meg őket a táboron belül.

-Miért tenne valaki ilyet?

-Szórakozásból,heccből...

-És Poszeidón meg Hádész?Ők nem szegték meg?

Luke vállat vont.

-Nem tudni.Az ilyen hatalmas erejű félvéreknek nagyon erős illatuk van.Lehet már rég halottak csak mi nem tudunk róla.

-És ha kiderülne,hogy megszegték az esküt?

-Nem tudom.Ha ide elérne akkor biztonságba kerülne.Vagyis azt hiszem.Itt szem előtt lenne és korlátozni lehetne a szabadságát.

-Remek élet lenne.

-Kár is erről beszélni.Gyere inkább,lassan vacsora.

A beszélgetés nem villanyozott fel.

Szótlanul fogyasztottam el a vacsorámat.