Hádész lánya(Percy Jackson ff.)

•6•

Péntek éjjel végre elérkezett a zászlózsákmányolás ideje.

Annabeth futott be két testvérével egy selyemzászlóval a kezükben.

A zászló kb 3 méter hosszú,csillogó szürke anyag,rajta ábra:gyöngybagoly olajfa fölött.

A pavilon másik oldaláról Clarisse és néhány másik társa futottak be egy másik zászlóval.Csak ez rikító vörös volt és egy véres lándzsát ábrázolt egy vadkan fejjel.

Luke sétált mellém.

-Mindig ők vezetik a csapatokat?-kérdeztem.

-A legtöbbször

-És mi kivel vagyunk?Annabeth azt mondta bevesz a csapatába.

-Mivel ideiglenes szövetséget kötöttünk Athéné-vel.

Bejelentették a csapatokat.

Árész szövetségesi nem mások mint:Dionüszosz, Démétér,Aphrodité és Héphaisztosz.-az említett házak tomboltak és ujjongtak.

A másik szövetség nem más mint:Athéné,Apollón és Hermész...-persze ezek a házak is éljenezni kezdtek.

Kheirón szólalt fel.

-Hősök!Ismeritek a szabályokat!A patak a határ.Az egész erdő játéktér. Minden varázslat megengedett.A zászlót jól látható helyen kell elhelyezni és kettőnél több őr nem állítható mellé.A hadifoglyok lefegyverezhetőek,de tilos őket megkötözni és a szájukat kipeckelni.Halál és csonkítás tilos.Én leszek a bíró és a harctéri orvos. És most fegyverbe!!

Kinyújtotta a kezét mire az asztalon hadifelszerelések jelentek meg:sisakok, bronzkardok,lándzsák,fémbevonatú marhabőr pajzsok.

Elemeltem az egyik kardot.

-Tessék!-adott át egy pajzsot és egy sisakot.-Kheirón szerint ezek rád illenek!Határőr leszel.

Én már kevésbé éreztem,hogy rám illenek.Mindkettő nagy volt rám.

Luke is észrevehette a nem tetszésemet.

-Majd belenősz.Nem sűrűn van ennyire fiatal táborlakónk.

-Persze,mert már vagy halottak vagy nem eléggé érdekesek...-motyogtam.

-Mit mondtál?-kérdezte.

-Hagyjuk inkább.

-Kékek előre!-hallottam Annabetht.

Elharsogtunk pár csatakiáltást és követni kezdtük az ösvényen be az erdő déli részébe.

-Elárulnád mégis mit vártok tőlem?-néztem Luke-ra.

-Csak maradj a pataknál és tartsd távol a vörösöket és ne engedd,hogy hozzád érjenek.

-Ahha oké.Kösz.

Nem voltam elégedett az információ mennyiséggel. És abban sem voltam biztos,képes leszek-e megvédeni magam.

De erősebbnek éreztem magam mint a nap folyamán bármikor.

Jobban is láttam a sötétben mint a napsütésben.

Meleg volt és párás idő.

Annabeth kijelölte a helyemet a szikla szélénél ahol a patak kezdődött majd a csapat többi tagjával bevetette magát az erdőbe.

-Remek...

A távolban megszólalt a kagylókürt.

Én meg kezdtem kényelmetlenül érezni magam.