Az ember tragédiája - jelenünk

Randi

(ÉVA miután megtartotta a táncórát a kisgyerekeknek, szavához hűen sétálni indult ÁDÁM-mal, és bár ők ezt nem is sejtették, de nyomukban LUCIFER ólálkodik.)

ÁDÁM
Merre megyünk gyönyörűség?

ÉVA
Nagy erényem az a hűség,
Covid-ban húnyt el az apám,
Már jobb helyről tekint reám.
Minden évben ezen napon
Imám a templomban hagyom,
S mellette egy égő gyertyát,
Mi fényénél este is lát.

ÁDÁM
Részvétem a történtekért.
Tiszteletem hűségedért.
Köszönöm, hogy ott lehetek,
Mikor rólod kegyeleted.

ÉVA
Istenigazából eddig
Magamban sétáltam mindig.
S te vagy, ki először hallja
Történetemnek a hangja.
Valami okból vezetve,
Benned bizalmamat lelve,
Társat látok benned, s jövőt,
Annyi együtt töltött időt.

ÁDÁM
Rokonlelkek vagyunk kedves!
Szívem tőled egyre repdes.
Én is látom közös utunk,
Akkor is, ha vészbe futunk.

ÉVA
Időközben megérkeztünk,
Nagyon jól elbeszelgettünk.
Száll az idő, ha mulattadsz,
Jégszív búból felolvasztasz.
Csendben menjünk be az ajtón,
Gyertyát találsz bent a tartón
Jobbra egyből, ahogy belépsz.
Vegyél egyet, mikor bemész.

(Vettek 1-1 gyertyát és letérdeltek az oltár elé.)

ÉVA
Nincs egy gyufád, vagy öngyújtód?
Enyémet őrzi a komód.

ÁDÁM
Szerencséd ma oly mennybeli,
Zsebemben a kezem fedi.

(LUCIFER ekkor érkezik meg a templomba.)

LUCIFER
Uram! Téged így imádnak?
Személyednek házat ádnak?
Mily gyalázat ez a kép is.
Miért kell ez, mondd meg mégis!

(ÉVA meggyújtja a gyertyákat az ÁDÁM-tól kért gyufával, és az oltárra helyezi őket. Ahogy odateszi a gyertyákat, a gyufásdoboz a kezében egérfogóvá változik, a benne lévő gyufák pedig egerekké.)

ÉVA
Úristen! Mi ez az egész?
Egérből nem akad kevés!
Egérfogó kezem csípi,
Sok kisegér zajong, sír-rí.

(ÉVA ijedtében eszalad.)

ÁDÁM
Köszönöm a gyufát haver,
E sok "jótól" a víz lever.
Elkergetted őt is. Miért?
Zavar, hogy él-hal a hitért?

LUCIFER
Egy dolog, hogy templomba jár,
Másik, hogy hívő-e a lány.
Egy garázsba, mikor bemész
Nem lesz kocsid, bármit beszélsz.

ÁDÁM
Fecsegésed fojtsd magadba!
Agysejtek halnak agyadba.
Menjünk inkább, mindjárt mise.
Nem köt minket semmi ide.