Az ember tragédiája - jelenünk

Iskola

(Átbuszoztak a helyi iskolába.)

ÁDÁM
Mennyi süldő futkos erre!
A kezükre van szerelve
Az a kocka okos kütyü?
Mi lesz belőlük így, süsü?

(Odaszalad ÁDÁM-hoz pár tanuló.)

ELSŐ TANULÓ
Képzeld, hogy ma mit tanultunk,
Hidd el mi is csak okultunk.
A prím számoknak hatása
Egy késő barokk halászra.

MÁSODIK TANULÓ
És ez hiszen még mind semmi:
Bizony Körömrágó Henri
Támadta, s Fülcimpátlan Lajos
Is ezt tette, ez volt bajos.
A kakadumezei csatában
Adalberttel a nyakában.

HARMADIK TANULÓ
Utána kovalens kötést kötöttek
Az egyszíkű háromszögek. Döntöttek
Hol? Hát a nyitvatermőnél,
Hogy egynyáriként télen élnél.

ÁDÁM
Mit mondhatnék erre?
Butultok el egyre!
Ha kezetekben jövőnk,
Bölcsőnk lesz temetőnk.

(ÁDÁM most LUCIFER-hez szól.)

ÁDÁM
Mond, hogy léteznek még könyvek!
Arcom fedik sírig könnyek.

LUCIFER
Van egy könyvtár a közelben,
De nem járják már több ezren.
Az egyetemhez tartozik,
De az olvasás már kopik.

ÁDÁM
Menjünk oda, az ész haszon!
Kultúrszomjam van, de nagyon.

(Elindulnak a könyvtárba. A könyvtár előtt egy csapat fiatalba botlanak.)

ÁDÁM
Üdvözletem! Milyen nóta járja?

ELSŐ FIATALEMBER
Semmi. Mindenki a gittet rágja.

MÁSODIK FIATALEMBER
Nyugi spanom, csak egy vicc volt.
Geódákkal tüzet csiholt,
Kell, hogy rá tudjunk gyújtani,
Lelki segélyt is nyújtani.

ÁDÁM
Dohányoztok? Adsz egy szálat?

MASODIK FIATALEMBER
Hogyne adnék, egy nem árthat.

ÁDÁM
Valakitől kapok tűzet?

LUCIFER
Nesze Ádám! Itt a löket.
Rakd el jól e doboz gyufát!
De ne várjál tőle csodát!

(Elszívják a cigit, majd bemennek a könyvtárba.)

ÁDÁM
Merre vannak az emberek?

KÖNYVTÁROS
Csendesedj el, hülyegyerek!

ÁDÁM (Folytatja suttogva.)
Mért van itt ily kevés alak?
Magánytól málnak a falak.

LUCIFER
Online olvas, már ha teszi,
Technika az agyát eszi.
Él még a költészet, noha
Van, ki nem lel rája soha.
Figyelsz egyáltalán reám?
Mitől lettél ilyen vidám?
Ohh már látom merre nézel,
Nem az agyacskád vezényel.

ÁDÁM
Nem láttam hasonlót soha.
Jelensége égi csoda.
Ily leányt ember nem teremt,
Tökélyt, szépet, kecsest, ilyent.

LUCIFER
Felhő van az agyad helyén,
S rózsaszín glória hegyén.
Ő is kirakati bábú.
Nézd csak milyen hosszú lábú!

ÁDÁM
Ne tárgyiasítsd, te szemét!
Áhítattal nézem szemét.
Nem láttam még ilyen leányt!

LUCIFER
Asszem a szerelem lehányt.

ÁDÁM
Elkabarézgathatsz rajtam,
De a szívem neki adtam,
Csak ne éljen vissza vele,
Mert belefájdulhat feje.

LUCIFER
Nők fejfájása relatív,
S következménye negatív.
Na, de szólítsd le a bigét!
Hadoválj neki pár igét!
Ígérj neki fűt, fát sokat,
Cserébe meg kérjél olyat...

ÁDÁM
Elég legyen ebből végre!
Ocsmány beszéd! Legyen vége!
E lány nem egy próbababa.
Szólna, zene minden szava.

LUCIFER
Menj hát! Szólítsd le mihamar,
Ne legyen már rajtad zavar!

ÁDÁM
S ha visszautasít engem?

LUCIFER
Tovább lépsz. Ne fárassz engem!

ÁDÁM
Nem látom! Tán nyoma veszett.
Szívem töri, széjjel esett.

(A könyvtár melletti épületből zongoraszó csendül fel.)