jm pov
jungkook találkozni akar velem, ami miatt a szívem egy kicsit furán érzi magát. nagyon kedves volt, amit tett velem, de kicsit kiszolgáltatott helyzetbe látott engem.
mondta, hogy menjek a hoseokék előtti parkba, szóval felöltöztem és egyből útnak is indultam. kicsit izgultam, de közben meg iszonyatosan biztonságban érzem magam mellette.
- jimin-ah, te valóságos szépség! - köszöntött jungkook egy öleléssel, mikor odaértem. szavaira egyből elpirultam.
- szia jungkook! - váltam el tőle, - amúgy én nem nagyon szeretem ha megölelnek.
- ilyet se hallottam még soha? ezt hogy? - kérdezett vissza, miközben elkezdtünk a parkban sétálni.
- nem tudom hagyjuk. inkább... mesélj valamit magadról, alig ismerjük egymást - néztem fel rá kedvesen, hiszen egy fejjel magasabb volt nálam. és izmos. nagyon izmos.
- jeon jungkook a becses nevem, tavaly érettségiztem, most pedig valami gap year szerűségen vagyok. itt lakok amúgy 3 perc sétára és mit is mondjak? szeretem a videójátékokat. most te!
- park jimin, és én táncosnak készülök. már kicsi korom óta ez az álmom. egy nap általában 5 órát táncolok a suliban... aztán én is itt lakom nem messze.
- egy nap 5? hűha, és milyen tánc?
- balett és modern.
- hát te tényleg egy angyal vagy! - mondta, mire belepirultam és közben pedig elővette cigarettásdobozát.
- betartom, amit ígértem. kérsz? - nyújtotta felém, de igazából én nem nagyon szoktam rendes cigit szívni, mert nem szeretem a szagát.
- köszi, elfogadok egyet. amúgy én nem szeretem, mert nem bírom a szagát és szerintem nem illik hozzám. néha veszek ilyen eldobhatót, tudod, de azt is csak nagyon ritkán, mert táncolás közben egyből megérzem, ha nem működik rendesen a tüdőm - gyújtom meg a bűzrudat a kezemben.
igazából jungkook nem tudja, hogy sokszor azért folyamodok ilyenekhez, hogy elnyomjam az étvágyam. mostanában egyre többször.
- jaa, nekem is volt már párszor vapem, de taehyung egyszer beleejtette a wcbe és azóta nem vitt rá a lélek, hogy egybe is beleszívjak - nevetett, én meg közben néztem az arcát, a testét, a selymes haját. kezdem úgy érezni, hogy valami volt abban a simogatásban pénteken.
- na, jól nézek ki? - szívott bele, majd szemembe nézett, nekem pedig elállt a lélekzetem. bólintottam egy aprót, majd kislányos zavaromban a lábamat kezdtem el nézni.
- kaphatok a te cigidből? - kérdezte, mire én furán néztem rá.
- neked is ugyan olyan van jungkook, nem értem - fejeztem ki nem értésemet, közben ő hirtelen túl közel jött hozzám és ajkaimra suttogta, hogy;
- megkóstolhatom?
mikor ezt kimondta, egyből ráhajolt a számra és lassan mozgatni kezdte az ajkait. kicsit zavarban voltam, de olyan puha volt, hogy legszívesebben sosem hagytam volna abba. jobb kezével az arcomat simogatta, a balban volt a cigi.
- nem is értem jimin, valamiért a tiéd sokkal finomabb - mosolygott rám.
STAI LEGGENDO
megsimogatsz? - jikook
Fanfictionjimin étkezési zavarban szenved. jungkook imád bulizni. egyszer találkoznak, megtörik a jég és elkezd szivárogni közötte az a sok-sok feltörekvő emlék. !!!fontos!!! ha téged triggerel az étkezési zavar, ne olvasd el, kérlek!💌 16+,18+ előfordulhat...