☆ Ahol minden elkezdődött

123 14 3
                                    

3 évvek korábban:
A nevem Sofia Vang 16 éves vagyok kihagytam egy családi vacsorát, mert bulizni mentem néhány barátnőmmel, a barátnőim idő közben eltüntek, én meg elkezdtem szédülni, szerintem valami drogot belecsempésztek a pohárba, és rosszul voltam mert nagy mennyiségű drogot kevertek az italomba úgy hogy nem is tudtam róla, a buliba a barátnőimet nem találtam csak egy lányt akinek Viktoria Mook volt a neve észrevette hogy be vagyok drogozva és egy szó nélkül segített elkérte a telefonom és anyám telefonszámát, felhívta de aznap szakadt az eső, anyám kocsiba ült és hajtott mint egy bolond nem figyelt az útra és a kocsi kisiklott az útról és felborút, én 1 órára voltam a kocsitól, és elkezdtem futni, szédültem és küzdöttem hogy ne essek el, a kocsihoz, mikor
odaértem a földre estem a
kocsi percekkel azelött mielött odaértem felrobbant, én egyet ordítottam ,,Neeeeeeem" és utána lelájultam, a nagy mennyiségű drogtól, a korházban ébredtem és apa volt mellettem egy széken ült, kisírt szemekkel ezután magamat hibásztattam, mert tényleg az én hibámból halt meg anya a korházban egésznap sírtam és mikor hazamentem, nem volt semmihez sem kedvem. Csak feküdtem az ágyban és sírtam napról napra. Észre sem vettem hogy mennyire zárkózott lettem, apa nem nagyon foglalkozott velem, de ezt megértettem, a munkájába temetkezett.

Jelenben:
- Kislányom ébresztő - Apa jött be a szobámba és rázogatni kezdett - kellj fel beszélnünk kell - mondta apa

-Kérlek hagyj már apa - mondtam félálomban

- Nem kislányom kellj fel pakolj össze amire szükséged van mert új életet kezdünk - mondta apa mikor kinyomta a telefonomon a hívást

- Mi - Csattantam fel az ágyból - új élet? Apa ez nem vicc - Mondam apára nézve

- Nem kincsem ez nem vicc, újraházasodtam és Oda költözünk új életet kell kezdenünk és ma itt az idő - Mondta megérintve az arcom

- Igazad van abban hogy új életet kell kezdenünk de sosem akartam új anyát - Mondtam kikelve az ágyból

- Tudom kicsim, tudom hogy Esztert sosem fogod úgy szeretni mint anyukádat, - mondta apa

- Apa boldog vagy Eszter mellett? - Kérdeztem apát

- Igen boldog vagyok és mellette akarok lenni - Mondta apa érzelmekke teli arckifejezéssel

- Benne vagyok apa költözzünk és légy boldog hiszen mióta anyukám meghalt azóta nem láttalak mosolyogni. - mondtam apának és átöleltem ő viszonozta

- Köszöm kicsim szeretlek. - mondta apám és kiment a szobából.

Én pedig lezuhanyoztam felöltöztem, És elkezdtem pakolni,
Úgy egy óra felé apa bejött a szobámba

- Kicsim kész vagy mehetünk - Látta az ágyamon a böröndöt

- Igen apa menjünk. - Mondtam anyának a fényképét nézve. - Apa a hátam mögé lépett

- Sosem fogom Elfelejteni, és te sem a szívedben örzöd ahogy énis, és nem várom el hogy úgy szeresd Esztert mint Anyukádat de legalább egy kicsit probáld meg szeretni jó. - mondta apa és megpuszilta a homlokom

- Azt hozd - mutatott a képre apa fogta a böröndöt és
a kocsiba rakta én pedig a fényképet megfogtam és egy dobozba raktam, az emlékeim közé és a kartondobozt levittem a kocsihoz beraktam és énis beszáltam apa vezetett .

És elindultunk , a lakást bámultam ahogy távolodott az autó
Egy jó 3 óra hosszás út után egy palotához értünk, Ahol apa beparkolt az udvarra ahol volt egy parkoló, Kiszálltünk apával és jöttek az inasok, Jött egy Barna hajú nő, makulátlan arc, és gyönyörű mosoly, Eszter apát egy csókkal köszöntötte,

Akik mindig visszatalálnak Where stories live. Discover now