Akik mindig visszatalálnak

☆ 2 hónap vele..

Kinyitottam a szemem és a napfény sugarai a szemebe sütöttek .
Nagyon fáradtan keltem fel a fürdőszobába mentem és megmostam az arcom, kiléptem a fürdőből apa rontott be a szobám ajtóján.

- Sofia van egy rossz hírem.. de ne borulj ki nagyon - mondta apa bizonytalan tekintettel

- mi az apa? Attol függ hogy mi az a rossz hír? - mondtam miközben hozzá fogtam a szobám takarításának

- El kell mennünk Eszternek és nekem 2 hónapra üzleti ügyben - mondta apa én pedig nem hittem a fülemnek

- Te te csak viccelsz ugye? - higgadt maradtam

- nem kislányom de ne aggódj melissa a szüleihez látogat. Spanyolországba így nem fog zavarni dominic pedig bisztos a barátjaival lesz csak aludni jön majd haza ne aggódj - ecsetelte apa és egy ölelés kíséretében ki ment a szobámból

Én felöltöztem és elmentem az egyetemre hamarabb odaértem és beültem orára, és tanultam végig.
És. A dolgozatom az 4 lett .

Ma hamar végeztem az egyetemen hazasétáltam és bementem a házba, és a nappaliban böröndök volt apáé és eszteré, amikor apa meglátott odalépett hozzám és eszter is követte,

- kicsim majd felhívünk oké, hamar el fog telni ez a 2 hónap majd meglátod - és átölelt apa

- oké - viszonoztam az ölelését de öszintén szolva nem akartam hogy elmenjen nem akartam egyedül lenni dominiccal ráadásról 2 hónapig

Aztán apa hátrébb lépett és fogta a böröndöket és kivitte a kocsiba, és azzal elém lépett eszter

- Sofia a lányomnak tekintelek tudom hogy sohasem fogsz levalább a második anyukádbak tekinteni de idővel majd remélem úgy tekintesz rám - mondta eszter egy mosoly kíséretében

- Remélem hogy majd egyszer az anyukámnak nevezhetlek - mondtam és rámosolyogtam Eszter megölelt - vigyázz magadra sofia Dominic nemsokára itthon lesz - elengedett és az ajtó felé sétál meg sem vártam hogy kinyisa az ajtót felmentem a szobámba.

Az ablakból figyeltem ahogy elmennek.

Csináltam magamnak egy szendvicset és elfogyasztottam utána ittam egy kis vizet és a szobámba mentem elaludtam...

Hátt ez a napom csak ennyiből állt.

Reggel nagynehezen keltem fel és semmi kedvem nem volt az egyetemre menni túlságosan fáradt voltam ahoz, úgy döntöttem hogy nem megyek be helyette itthon takarítok és lazítok.

Hirtelen dominic lépett be az ajtón nyugodtank tünt és gyorsan felrohant a szobájába.
Aztán és folytattam a takarítást 10 perccel késöbb lejött rám nézett

- Sofia csinálj nekem valami kaját - adta ki a parancsot indulatosan

- már bocs drága dominic de nem vagyok a szolgálók egyike - mondtam a szemébe nézve ő állta a szemkontaktust csakhogy közelebb lépett

- ohh bocsánat. A szárnyaszegett angyal nem a szolgálók közé tartozik ő az angyalok egyike nem.. - mondta egy pimasz mosollyal az arcán

- Bunkó vagy... - néztem rá csúnyán

- Sofia!! Nincs valami jó kedvem szoval tedd amit mondtam - mondta szigorrú tekintettel és megfeszült az álkapcsa de attol még a szemembe nézett

- ha enni akarsz csinálj magadnak mert én nem pazarolom az időmet rád!! - azzal megfordultam és felmentem a szobámba otthagyva őt

A szobámba zenét hallgattam és felléptem a közösségi oldalakra

"Adonis Grey ismerősnek jelölt"
Rámentem a profiljára, izmos test, sötétbarna haj szintúgy szem, fekete poló, bör dzseki.
Visszaigazoltam és szinte egyből megjelent a hármom pötty ami jelzi hogy ír.

Adonis: Szia ma miért nem jöttél az egyetemre? ‐ jött az üzenet nekem meeg tágra nyíltak a szemeim az egyetemre jár?

Sofia: Szia nagyon fáradt vagyok és az egyetemre jársz? - kérdeztem

Adonis: Jobbulást!:) és igen az egyetemre járok holnap jössz? - jött az üzenet

Sofia: talán igen talán nem:) - irtam mosolyogva kicsit játékosan

Adonis: úgyis észreveszlek ha itt leszel:) öhm bocsi gyakran szoktalak figyelni - elbizonytalanodd volna?

Sofia: Semmi baj és hogy megy a tanulás? - kérdeztem

Adonis: Egész jól de ma már végetértek az óráim ìgy hazafelé tartok - jött az üzenet

A konyhából egy csapódást hallottam mintha eltört volna valami? És ez a zaj nem csendesedett.

Sofia: Most mennem kell majd beszélünk ne haragudj - gyorsan megírtam és elküldtem neki

Gyorsan leszaladtam a konyhába és dominicot láttam meg ahogy odaégetett több szelet pirítóst és a tányérok meg a földön hevertek széttörve,

- te meg mit művelsz? Főzni nem tudsz de legalább egy kibaszott szendvicset nem tudsz összedobni egy simát tüz nélkül? - kicsit flegma voltam a szemei meg úgy mélyedtek bele az enyémbe...

- Nincs kedvem szárazkajához, Meg amúgyis férfi vagyok nem konyhatündér - mondta kicsit normálisabban

- ülj le te seggfej!! - hoztam a seprűt és összesepertem az összetört tányérokat ő pedig az asztalnál ült és követte a szemeivel minden mozdulatomat mikor végeztem a sepregetéssel akkor ránéztem - mit kérsz enni? - kérdeztem meg tőle

- pisitóst és tojást hozzá meg teát - mondta én pedig elkezdtem elkészíteni neki ő pedig csendben figyelt, mikor végeztem egy tányérra odakészítettem neki és elé raktam az asztalra a teát is.

- köszönöm! - nézett rám kissé összeráncolt szemöldökkel és csillogó szemekkel

- jó étvágyat! - mondtam és felmentem a szobámba

A szobámba visszatértem a telefonomhoz

Adonis: csak nyugodtan... - írta

"20perce volt elérhető"

Nem írtam neki vissza csak hallgattam a zenét és nemtudom mennyi idő elteltével kopogtak a szobám ajtaján.

- gyere - kiáltottam hogy hallja ekkor dom lépett be az ajtón, hát persze ki más.

- Fincsi volt az étel köszike te szárnyaszegett boszorkány - nézett rám összeráncolt szemöldökkel és megfeszült az álkapcsa

- Bunkó vagy és ha csak ezért jöttél akkor már mehetsz is - mondtam de ő közelebb lépett hozzám és megfogta a csuklómat a falhoz szorított és közeledett az arcomhoz centiméterekre voltak az ajkai az enyéimtől de csak mélyen a szemembe nézett csillogó sötétes barnás szemeivel. Érezten a lélegzetvételeit ahogy akadozva veszi a levegőt

- Te sosem tudsz kedves lenni? - kérdezte...

- A kedvesség nem az erősségem - válaszoltam másodpercekkel késöbb

Ő lasaan közeledett aztán mielött összeértek volna az ajkaink hírtelen eltávolodott elengedte a csuklómat és kiment a szobámból egy szó nélkül.

Meg akart csókolni?
De mégis miért?

Én utána rohantam, és végignéztem ahogy felveszi a börkabátját és sietősen felül a fekete motorjára aztán teli gázzal elhajt.

Én visszamentem a szobámba és megprobáltam kiverni azt a majdnem csókot...

Nehezen aludtam el de hajnal 3 kor újra felkeltem bementem dom szobájába vagyis csak bedugtam a fejem a szobájába de senki.
Alig aludtam és mi lett volna azután hogy megcsókol?

Dominic nőcsábász, nem akarom a közelemben látni de ez teljesen kizárt mert ugyebár egyházban leszünk összezárva 2 hónapig, de nem fog történni semmi el kell felejtenem azt a "Majdnem csókot"

De ahogy rámnézett azokkal a szemeivel...
Éreztem a lélegzetvételeit....
Igéző tekintete...
Mi a fene van veled Sofia?

TE NEM SZERETHETED A SAJÁT MOSTOHABÁTYJÁDAT EGYSZERŰEN NEM MEG AMÚGYIS BUNKÓ SEGGFEJ...