- Jó reggelt Nati -jött be a szobámba Mira két bögrével a kezében- Jól aludtál? -Még mindig mérges rám Norbi? - kérdeztem szomorúan. Na igen, a testvérem már 4 napja nem beszél velem, pontosabban vasárnap hajnal óta ami nagyon megvisel mivel nekem csak Norbi van és ő a világot jelenti nekem de hát a múlt szombat éjjel... Norbi legjobb barátja Lóri házibulit rendezett és hát a helyzet úgy adta magát hogy mi Lórival....Lefeküdtünk. Nagyon szégyellem magam mert Lórinak már 3 éve barátnője van. Norbi nagyon mérges lett rám mivel szerinte nincs bennem semmi tartás és egy picsa vagyok részegen, pedig én tényleg nagyon megbántam és azóta Lóri barátnőjével Kittivel is beszéltem és helyre raktam a dolgokat. -Egy picit-mondta Mira és halvány mosolyra húzta a száját majd el indult a teraszom felé- Na jössz kávézni? -Ja persze- fel kaptam egy pulóvert és Mira után indultam. Mindketten csöndben elmerülve gondolatainkban ültünk és a felkelő napot néztük. Augusztus vége van, kora reggel kicsit hűvös de napközben még mindig forróság. -Istenem, milyen gyorsan el telt ez a nyár is- mondtam halkan és a kávémba kortyoltam. -Még nincs vége a nyárnak- nézett rám csillogó szemekkel majd ismét a napot bámulta. -Dehogynem, 1 hét múlva megyek vissza egyetemre, ti meg dolgozni - mondtam halkan. Nagyon szeretek egyetemre járni de ha tehetném inkább reggeltől estig Norbival és Mirával tengetném napjaim. -De még mindig van egy hét- mondta kacskintval majd fel állt a székről és be ment engem meg egyedül hagyott gondolataimmal.
Megittam a maradék kávém és be mentem átöltözni, amikor a fürdőbe indultam Norbi akkor jött ki a szobából. -Norbi, jó reggel- mondtam neki lesütött szemekkel -Kell valami a boltból?- kérdezte rám sem nézve amikor a cipőjét kötötte - Nem köszi- mondtam majd a konyha fele vettem az irányt. - Mira le megyek edzeni nemsokára jövök-mondtam a lánynak aki a konyha asztalnál ülve a Macbookját nézte.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
2,5 órát voltam a terembe. Egyszerűen csak jól esett ott lenni, kora reggel alig voltak páran. Jól esett kicsit egyedül lenni és nem Norbira gondolni. Jól esett a fizikai fájdalom, mert addig is nem éreztem a lelkit. Miután végeztem el mentem zuhanyozni és el indultam haza, meg álltam a lakásunk melletti kis kávézó előtt majd egy kis töprengés után bementem. Kértem magamnak egy lattét és egy bagelt. Szerettem volna otthon reggelizni a többiekkel de szeretnék még egy ideig egyedül maradni...jó érzés. Amikor haza értem a konyhába mentem és töltöttem magamnak egy pohár narancslevet, nem látom sehol a többieket gondolom nincsenek itthon. A szobám felé indultam, és amikor be értem megláttam a smink asztalomon egy fehér borítékot , kicsit meglepődtem és azt is kézbe vettem majd a teraszom felé vettem az irányt. A narancslevet az asztalra tettem én meg bele huppantam a puffomba és ki nyitottam a borítékot.
"Jó utat kívánunk önnek, reméljük tetszeni fog Thaiföld!" ennyi állt az első oldalon, én megy csak értetlenül néztem rá..... Thaiföld?
