Szerelem és Száguldás - Jungkook és Jimin ff. - ÁTMENETILEG FELFÜGGESZTVE

7. Elkerülhetetlen

Jimin

Az esti bulira való készülődés tovább tartott, mint azt gondoltam és kivételesen nem miattam. Mire elértünk az apartmanig Jungkook totál éhes lett. Első állomásként tehát megtámadta a konyhát. Eleinte féltem, hogy netán még a hűtőt is megenné, mert sora vette ki egyik kaját a másik után, és tolta be mindet úgy mintha a gyomra helyén egy feneketlen lyuk volna és ez kb addig tartott, míg jóformán el nem pusztított mindent a hűtőből. A srácok örülni fognak egy üres hűtő látványának...

Második felvonásként jött a beállt kaja kóma. Ez idő alatt, míg mindketten emésztettünk – mert azért a hűtő tartalmának elpusztításában én is segítettem – filmet néztünk. Jungkook kedvenc filmjét, az Iron Mant néztük, amit már vagy százszor láttunk, de még mindig nagyon klassz az ehhez hasonló kis chillezős programokhoz. Amint a film véget ért mindketten elnyúltunk a kanapén, energiára várva. Fejem oldalra fordítva Jungkookra néztem, már épp kezdtem azt hinni, hogy elaludt, mert szemét lehunyva, mozdulatlanul feküdt ugyanabban a pozícióban, amiben pár perccel ezelőtt is. De hirtelen felpattant, rám ezzel a szívbajt hozva és szüntelen lelkesedéssel kezeit a magasba emelve, kiáltotta.

- Irány készülődni! – amire én csak arcomat kezeimbe temetve húztam végig azon és ő már fel is sprintelt az újonnan visszafoglalt szobájába. Követtem a példáját és hozzá hasonlóan én is neki kezdtem a készülődésnek.

Szobámba beérve, telefonom hangos csörgésére lettem figyelmes, ám mire odaértem volna a készülékhez, fogadva az illető hívását, addigra a csörgés abba maradt. A készüléket kezembe véve láthattam, hogy volt öt nemfogadott hívás, valamint egy nem túl kedves szöveges üzenet Taehyungtól. Mivel ma éjjeli műszakon van a bárban, gondoltam segítségre lenne szüksége és azért hívott ilyen sokszor. Korábban ugyanis volt már példa arra, hogy kisegítve őt, én is beálltam a pult mögé pár órára. Már épp készültem is volna visszahívni, amikor a kijelzőn újból villogni kezdett a neve. Sietve rá is nyomtam a zöld kis ikonra, így egy percet sem késlekedve fogadtam a hívását.

- Igen, V? – szóltam bele.

- Jimin? Na végre! – szólt bele ő is kissé idegesen.

- Valami gond van? - kezdtem aggódni, ugyanis hangjából ítélve, nem kisegítés céljából hívott ma este többször is.

- Azonnal ide kell jönnöd! Lina totál részeg és nem akarja abba hagyni az ivást.

- TaeTae, csak még egy pohárral! Csak még eggyel kérleeeek. – hallottam meg a háttérből Lina kérlelő, ittas hangját. Korábban akadt már gondunk abból, hogy Lina totál ittas állapotban, versenyre hívta az éppen ott iszogató szomszéd város nagykutyáját, aki volt akkora baromarc, hogy el is fogadta volna a túlfűtött és kissé arrogáns Lina ajánlatát, feltéve, ha ő lett volna a trófea. Persze miután ezt hallva Lina elhordta mindennek és közölte vele, hogy ha vak lenne se nyúlna hozzá az undormány gyíkjához, az bepöccent és a helyet felforgatva ott azonnal követelte jussát.

Ezt természetesen nem hagyhattuk, így még idejében sikeresen megakadályoztuk ezt a borzalmas akciót a srácokkal, ám nem éppen elfogadható körülmények között. Hogy pontosan hogyan? Arról Lina nem tud, és jobb, ha nem is tud róla. Azóta ügyelünk arra, hogy Lina a még elfogadható határok között maradjon alkohol fogyasztás közben, hogy többet ehhez hasonló szituációkat ne tudjon kiprovokálni magának. Most mégis mosolyt csalt az arcomra, hogy még így is milyen édes hangja van.

- Nem Lina, már az előbbi volt az utolsó. – mondta neki Tae, majd ezt követően megelégelve hallgatásomat már felém intézte szavait – Gyere ide és csinálj valamit!