Ha két gyerekkori barát egy meleg nyári napon csókolozik abból nem lesz semmi baj, ugye?
- a történetnek nincs valóság alapja és csak a
képzeletem műve -
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
rny.flr: 🌊 08.01
- Kevesebb, mint egy hét és kint az EP. - fordult felém Patrik. - Tudom... - Naahh ne legyél már ilyen stresszes miatta. 100%, hogy nagyot fog menni. - szólt közbe Marci. - Más lehetőség nincs, mivel rajta vagyunk. - Kurva viccesek vagytok. Már megbántam, hogy összeköltöztünk. - pár hete Marci felajánlotta, hogy költözzek át hozzájuk. Akkor még jó ötletnek tűnt, de ahogy Marci egyre jobban közeledik hozzám, úgy Patrik egyre féltékenyebb. Mindketten meg akarnak fektetni. Mondjuk ez már nekem nem új információ. - Nem akarunk ma este bebaszni? - kérdezte Tetű. - Hmm nekem ma nem jó. Megbeszéltem Jázminékkal, hogy ma átmegyek hozzájuk. - Most nem mindegy, hogy a lányokkal vagy velünk baszol be? - ált fel Patrik. - Nem, mert a lányok bebaszva nem akarnak megbaszni engem, nem úgy mint ti. - sétáltam ki az ajtón. Szerencsére Jázminék lakása csak fél óra innen, ezért elég gyorsan oda értem. Imádok velük csajos estéket tartani. Nagy része csak abból áll, hogy pletyizünk és valami szar romantikus filmet nézünk, de mindig ilyenkor születnek a legjobb emlékek.
Éppen kezet mostam, amikor hallottam, hogy a nappaliból kurva hangosan csörög a telefonom. - Ki hív? - kiabáltam ki a mosdóból. - Marci - kiabálta vissza Anna. Sietve kimentem a nappaliba, de már túl késő volt, Jázmin felvette a telefont. - Sziaa Marcikám! - Te nem a Flóra vagy. - Marci hangján lehetett hallan, hogy már rég nem józan. - Nem mondod. Sajna szerelmed nem tudta felvenni a telefont, ezért majd én átadom az üzeneted, oké? - próbálta nem elnevetni magát Jázmin. - De vele kell beszélnem. Fontos. - Hmm szerintem nem annyira. Csaooo. - tette le a telefont a vörös hajú lány. Mindenki elkezdett nevetni. - Jázmin meggyilkollak! - szólaltam meg. - Jajj Flórácskám! Gyere igyál még egy pohár bort és te se leszel már olyan mérges. Meg amúgy is, szard már le mit gondol rólad az a két hülye fasz.
Az este további részére már nem nagyon emlékszek. Valamikor drog is került a szervezetembe és hajnalok hajnalán én elindultam hazafelé, egyedül, a sötét utcákon. Alapjáratban jól bírom az alkoholt, de egyetlen dolgomon egyáltalán nem segít. Kicsi korom óta nagyon rossz szorongásom van. Szerencsére már majdnem négy éve gyógyszert szedek, ami nagyon is segít rajta, de vannak olyan pillanatok, mint például most, amikor semmi sem segít. Már majdnem pánikrohamot kaptam Pest utcáin amikor végre felhívtam Marcit. - Hali... csak azért hívtalak, mert jövök haza. - Hajnal háromkor Flóra te normális vagy? Maradj ott ahol vagy és elmegyek érted. - Nem kell Marci. Megleszek. - Ne legyél már ennyire makacs. Küld el, hogy hol vagy!
