2. Azt hittem, megváltozol.

37 1 7
                                    

[Ez a szövegrész a "Senki sem látja" című rövid történeten alapul. Ha érdekel, olvasd el, de minden benne található információ le lesz itt is írva]

Kémia óra. Az ember legjobb barátja. Csupa értelmetlen szó, amiket leírni kész szenvedés, meg tanulnivaló.

- Na, akkor most csapatokba rendeződve fogtok dolgozni. 

Csapatokba?! Miért nem lehetne egyszerűen párokban? Akkor lehetne csak Gerébbel, 'oszt annyi, nem kéne a többiek drámáját hallgatni.

- Hármasával rendeződjetek!

Szuper.

- Minden csoport kapni fog egy témát, amiről a jegyzetek és a tankönyv alapján összegzést kell írni. Ezeket kérem beküldeni az osztálycsoportba, és ez alapján fogunk a jövő héten felelni.

Ez egyre jobb. Geréb gyorsan mellécsusszant.

- Gondolom, nem baj, ha mi együtt leszünk - súgta a szőkének. Az mosolyogva nézett barátjára, így tudatára adva válaszát. Látták, ahogyan vita folyik a többi Pál utcai között. Végül a mélyen tisztelt elnök úr drámaian felállt, hogy másik csapatot keressen. Nemecsek és Geréb együttesen imádkozott, hogy a szeretett elnökük inkább a Csengey-Wendauer vagy a Szebenics-Áts csapathoz álljon be harmadiknak, de sajnos nem ez történt. Boka egyértelműen hozzájuk sietett.

- Hát ez csúcs - gondolta Nemecsek - most legalább muszáj lesz neki valamennyire figyelnie rám, hiszen a nagy részét a tananyagnak nem tanulja meg az elmondása szerint... Ennek ellenére nagyon szeretnek a többiek tőle kérni tanácsot.

- Idejöhetek? 

Ha a fiú nem a "barátja" lenne, Nemecsek azonnal rávágja, hogy nem, dolgozzon vele akinek két anyja van, nem is tanul, menjen át valaki máshoz, de ezt nem tehette meg. Így csak bólintott. 

- Most, hogy lassan mindenki megtalálta a csoportját, kiosztom a témákat.

Minden asztalra  egy kártyát dobott. Boka meg sem próbálta elolvasni, úgy sem értette volna. Nemecsek és Geréb gyorsan belekezdtek a füzeteik intenzív lapozgatásába, és az információk összeszedésébe. 

- Én mit csináljak?

Nemecsek egy nem túl kedves nézéssel ajándékozta meg.

- Gondolom a legjobb megoldás az lenne, ha az elnök úr a jegyzeteiben kutakodna a témáról.

- Nincs jegyzetem.

- Ez esetben a tankönyvet tudom ajánlani.

Boka kissé meglepetten nézett rá, míg előhúzta a tankönyvét. Ő ugyan mit csinált rosszul? Nem érdekli a kémia, a szülei nyomták be, ezért nincs jegyzete sem. Kellett neki hozzájuk csatlakozni, így sem bír velük. A közlegény meg az áruló... Megérdemlik egymást. Mit is tettek ők, hogy nem érdemlik meg Nemecsek figyelmét? 

Körübelül tíz perc alatt a páros két egész A4-es oldalnyi információt szedett össze a témával kapcsolatban, míg Boka az első paragrafust próbálta értelmezni a tankönyvben.

Nemecsek szó nélkül nyújtotta a lapot az elnök felé.

- Mit kezdjek vele?

- Szerintem próbáld meg értelmezni.

Nemecsek későn jött rá, hogy eléggé elszúrta.

- SZERINTEM pedig nem kéne így beszélned velem, ha nem akarsz...

- Mit, lefokozást? Én már közlegény vagyok, engem nincs hova... Ez az egész annyira gyerekes! Lassan egyetemre járunk, és még valami klubbot éltetünk? Nehogy már...

A közlegénység átkaWhere stories live. Discover now