A nevem Kelemen Szonja,és a híres 2okos egyik tagja,KDS húga vagyok.Mióta elkezdtem a gimit,a bátyámmal lakok Pesten.Viszont Dávidnak van egy legjobb haverja,Máté,aki minden héten fent van nálunk. Jaaa és megemlíteném még hogy konkrétan utáljuk egym...
Ma kezdődött el az utolsó hét a nyári szünetből.Máté konkrétan egész nyáron itt lakott,és néha az idegeimre ment.De ma...azt hiszem ez megváltozott.Kezdem is az elejéről.
Csodálatos hétfő reggelre meg a telefonomon az ébresztőre keltem,és amikor kinéztem az ablakon,láttam hogy szakad az eső.Ez most komoly?!Elmentem lefürdeni,fogat és arcot mostam,megcsináltam a hajam hogy legalább álljon valahogy,és hogy lehetőleg ne úgy mint egy szénakazal,és felöltöztem.
Ma nem volt egy nagyon komoly outfittem. Mutatom is:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Miután felöltöztem,lementem a konyhába,és meglepődve láttam,hogy Máté csinálja a reggelit.
-Te tudsz főzni??-nevettem el magam,és leültem az asztalhoz.
-Nagyon vicces,de amúgy képzeld,igen.-mondta,és elmosolyodott.Fura.Nem kötekszik minden lehetséges dologgal,és még a "beszólásomra" se mond semmit.
-Dávid merre van?-kérdeztem tőle,és elő is vettem a telefonom.
-Lement valamit venni az egyik kameránkhoz,mert nem akar csatlakozni a streamhez,és így a régit tudjuk csak használni,aminek meg nyilván nem olyan jó a minősége.-magyarázta,én meg továbbra is nyomkodtam a telefonom,de bármennyire is úgy tűnt,hogy nem figyelek rá,minden szavát pontosan meg tudtam volna ismételni.
-Akkor jó.-válaszoltam egyszerűen,és közben még mindig telóztam. Amikor kész lett a rántotta,szedett két tányérra belőle,a többit meg félretette Dávidnak.Elém csúsztatta a tányért,és ő is leült az asztalhoz enni.Felnéztem a telómból,és rámosolyogtam-Köszi.-azzal nekiláttam én is enni.
-Nincs mit.-nézett rám,és ő is elmosolyodott.Fogalmam sincs,hogy mi lehet vele,de nem baj.Biztos megszállta a szentlélek,vagy valami hasonló,mert életében nem volt még velem fél percnél tovább rendes.Hirtelen felállt és a hűtőhöz ment.
-Mit kérsz inni?-kérdezte,és hátranézett rám.És még inni is hoz?!Megszállta a szentlélek!
-Mountain Dew-t.- mondtam,és tényleg nem hittem a szememnek.Ezután nem nagyon beszéltünk,aztán mikor megreggeliztünk,én visszamentem a szobámba.Beszélgettem Mirával (legjobb barátnőm),és megbeszéltük,hogy ma átmegyek hozzájuk,és ott is alszok.Közben Dávid is hazaért,én meg elmondtam neki hogy átmennék Mirához.
-Szakad az eső.-mondta Máté.Jogos,de nem engedem el ilyen könnyen az ottalvós csajos estét.
-Jóóó,de van esernyőm.-emellé a "csodálatos" kifogás mellé egy még csodálatosabb nagyon "meggyőző" vigyort is erőltettem az arcomra,ami mondjuk szerintem inkább vicsorgásra hasonlíthatott,de mindegy.
-Máténak igaza van,ha megázol,akkor meg fogsz fázni,és Mira 3 utcára lakik innen.-mondta Dávid.Tényleg igazuk van,de ha én át akarok menni a barátosnémhoz,akkor át is megyek.
-Elviszlek kocsival.-szólalt meg hirtelen Máté.Na jó,erre nem számítottam.Bármikor,ha azt kértem tőle,hogy vigyen vagy hozzon el kocsival,mindig azt mondta,hogy ő nem biztosan nem fog hozni,vinni.Ezért is buszozok annyit.Vagy ha lekésem a buszt,ami amúgy kb minden nap megtörténik,akkor gyalog megyek.Úgyhogy nap végére mindig lerohad a lábam.Szívás.Na de vissza Mátéhoz.
-Mi?-ez a válasz amúgy nagyon hirtelen jött,és tulajdonképpen csak kicsúszott a számon.
-Baj?-kérdezte meglepett arccal.Látszott rajta egy kis csalódottság is,de most nem tudtam ezzel foglalkozni,mert hirtelen úgy megörültem annak hogy elvisz.
-Ja,nem dehogyis.Köszi.Akkor felmegyek összepakolni.-mondtam,és már rohantam is volna a szobámba összepakolni,de visszanéztem Dávidra.-Tényleg!Mehetek?-kérdeztem,mert eszembe jutott,hogy amúgy meg se kérdeztem.
-Igen.-mondta aztán elővette a telefonját hogy kaját rendeljen ebédre.
-Légyszi siess.Nem kell minden szart elvinned,plusz lehetőleg 1 táskát hozz mert én nem segítek becipelni.-mondta Máté,és elmosolyodott.Egy pillanatra hátrafordultam és ránéztem,de csak bólintottam.Nem is értem hogy gondolja.1 táska egy egész napra?!Dehogy!hihi. Amúgy a végén belefértem egy sporttáskába meg egy kézitáskába.Gyorsan átöltöztem és mentem is lefele.
A szettem:
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Elköszöntem Dávidtól,és Mátéval lementünk a kocsihoz.Közben valami random gyerek elkezdett ordibálni,hogy Tesóóóóó ott van Ice."Kicsit se" volt feltűnő.Említettem már,hogy szakadt az eső?Hááth,a nagy kapkodásban csak egy pólót húztam,ami az időjárás miatt édes kevés volt.Konkrétan majdnem megfagytam.Mikor pakoltuk be a csomagtartóba a tatyim,Máté odafordult hozzám.
-Amúgy nem fázol?-kérdezte és végigmért a szemével. Ahhj nagyon dögös mikor ezt csinálja.Mármint...idegesítő,vagy valami hasonló rossz jelző.Szerintem túl sokáig bámultam őt,és ez neki is feltűnt.Képén ravasz mosoly jelent meg.-Figyelsz rám egyáltalán?-kérdezte.
-Figyelek,persze.De amúgy igen,fázok.Elfelejtettem pulcsit hozni.-mondtam,mire elnevette magát,és levette a pulcsiját,majd odanyújtotta nekem.Gyorsan felvettem,és olyan jó illata volt.Aztán lecsukta a csomagtartót,kinyitotta nekem a kocsiajtót,és miután beszálltam becsukta.Beült mellém,és elindultunk.Az út alatt nem sokat beszéltünk,csak mikor odaértünk.Kiszálltunk és kivette nekem a táskám a csomagtartóból.
-Mikor jöjjek érted holnap?-El akar jönni értem?!Úr istennnn.
-Olyan délután 6 körül,de majd megírom ha változik.-mondtam,ő meg csak bólintott.Már vissza akart szállni a kocsiba,de megszólaltam.-Máté.-mit csinálok már megint?!
-Igen?-nézett rám,és ott volt az a gyönyörű mosoly az arcán.Mármint...nem is annyira gyönyörű.A tökéletes gödröcskéit leszámítva.Mi van ma velem?!
-Öhh...izé...köszi hogy elhoztál...Meg a pulcsit is.-mosolyodtam el,és az is lehet hogy elpirultam,ugyanis megint az a ravasz mosoly jelent meg az arcán.Basszus.
-Szívesen.Érezd jól magad!Szia.-mondta és beült a kocsiba.
-Szia.-intettem neki,és elindultam befelé Miráékhoz,mert még mindig esett az eső,és így is eleget ácsorogtam kint.A nap többi része tök jól telt Miránál,a délutánt végig pletyiztük,kibeszéltünk szinte minden témát,pasik,suli,szülők,alapból az egész napot.Mivel Mirának mindent elmondok,elmeséltem neki azt is,hogy mi volt ma Mátéval.Ő is meg volt lepődve rajta,de mind a ketten örültünk,mert végre nem utáljuk egymást.Este bevittünk egy csomó nasit a szobába,és a tévén elkezdtünk sorozatot nézni.Ezzel elvoltunk hajnal fél háromig,amikor mind a ketten szép lassan elaludtunk.
