A nevem Kelemen Szonja,és a híres 2okos egyik tagja,KDS húga vagyok.Mióta elkezdtem a gimit,a bátyámmal lakok Pesten.Viszont Dávidnak van egy legjobb haverja,Máté,aki minden héten fent van nálunk. Jaaa és megemlíteném még hogy konkrétan utáljuk egym...
Reggel,ami nem egészen reggel volt,11-kor ébredtem,és el is felejtettem,hogy mára volt beszélve,hogy Mira átjön hozzám.Basszus.Ránéztem a telómra,és vagy hatvan olvasatlan üzenetem,és legalább kétszer annyi nem fogadott hívásom volt tőle . Gyorsan felhívtam, és elmondtam neki, hogy elaludtam,ő meg el is indult hozzánk mikor letettem.Gyorsan felöltöztem,meg elkészülődtem.
Fittem:
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
A hét többi napjához nagyon meleg volt.Alig telt el 10 perc,csengettek.
-Ki az isten az?-mondta Dávid.
-Öhmmm.Izéééé,szóóóval az van,hogy áthívtam a Mirát.
-És nekem nem terveztél szólni?!-kérdezte.
-Most már mindegy tesike.-mondta Máté és kinyitotta az ajtót,mert egyébként Mira eddig kint ácsorgott.
-Sziaa...-köszönt már reflexből Mira, rögtön csendben maradt mikor meglátta,hogy helyettem Mátét akarja megölelni.-Uhh bocsi.-hirtelen Dávidra nézett és villámsebességgel hajtotta le a fejét.Látszott rajta,hogy elvörösödik.De sokkal inkább Dávidtól,mint Mátétól.
-Semmi.Már úgyis megszoktam,hogy a lányok ölelgetni akarnak.-mondta,és elmosolyodott.
-Bocsi,bocsi.-mondtam,és átfurakodtam Máté mellett,megragadtam Mira kezét,és felrángattam a szobámba,mert szegény már egyre jobban vörösödött.
-Uhh,köszi,szerintem magamtól egy milimétert se tudtam volna moccanni.-mondta,már sokkal megkönnyebbültebb hangon.
-Bármikor.-mondtam,és felnevettem.-Amúgy...-kezdtem-jól láttam,hogy elvörösödtél a bátyámtól?-néztem rá.
-Ahj,ne haragudj,annyira nem akartam,de nagyon belezúgtam.-mondta,és látszott rajta hogy nagyon bűntudata van.
-Úr isten,dehogy haragszok.-mosolyogtam rá,és átöleltem.-Csak már észrevettem egy ideje,hogy nézel rá,és úgy voltam vele,hogy most már rákérdezek.-mondtam,és erre nagy mosoly jelent meg az arcán.
-Komolyan mondod?-kérdezte,és látszott rajta hogy egy kicsit meglepődött.
-Eskü.-mondtam.-Elmegyünk valahova?-kérdeztem.
-Kajálni?-kérdezte.
-Akár,vagy csak vásárolgatni,vagy simán hülyülni.
-Benne vagyok.-mondta lelkesen.Elindultunk lefele a lépcsőn,és közben beszélgettünk.Mira hirtelen megszólalt.
-Amúgy mekkora mázlista vagy hogy ilyen fullos palikkal laksz együtt.-mondta,és felnevetett.
-Shh,ha meghalják kétszeresére nő az egójuk még a mostaninál is.-nevettem én is.Mikor leértünk a lépcsőkorlátnál ott állt Máté,az arcán egy önelégült mosollyal.Mira vette észre elsőnek,és beleütött egyet a karomba,hogy figyeljek már,
